A rasztaf�rizmus t�rt�nete

Bevezet�

 A reggae m�ra az eg�sz vil�gon elismert zenei m�fajj� v�lt. Itt europ�ban is rengeteg rajong�ja van a reggaenek �s k�l�nb�z� rokonainak. A reggae-zen�k nagy r�sze tartalm�ban szoros kapcsolatban �ll a rasztaf�rizmussal �s annak jelk�peivel. De nem minden reggae kedvel� ismeri a h�tter�t ennek a zen�nek. “Babylon”, “Armageddon”, “Haile Selassie”, �s persze “Jah Rastafari” mind fogalmak, melyet mindanynyian ismer�nk, de mit is jelentenek val�j�ban? Milyen kult�rt�rt�neti h�ttere van ennek a zen�nek, mely a rasztaf�rik felfog�sa szerint arra szolg�l, hogy vall�si tartalmakat terjesszen, �s a gy�l�lt Babylont t�nkre �nekelje (to chant down Babylon)?

�r�sunkban megkis�rl�nk egy �tfog� k�pet rajzolni a rasztaf�rizmusr�l, �s annak a reggae zene tartalm�ra gyakorolt hat�s�r�l. Ez az �r�s egy h�rom �r�s r�diom�sor alapj�n k�sz�lt, mely 1999-ben a hamburgi FSK r�di�ban hangzott el.

(megjegyz�s: FSK = Freien SenderKombinat - egy f�ggetlen hamburgi r�di��llom�s mely hallgat�i adom�nyaib�l tartja fent mag�t.Mondhatni, a Tilos R�di� hamburgi megfelel�je.)

Jamaika

A raszta-vall�s �shaz�j�t Jamaik�t (jelent�se: Xaymaca=f�ld, f�b�l �s v�zb�l, vagy Chaymaka=vizes f�ld) 1494-ben Kolombusz �ltal a spanyolok fedezt�k fel �s h�d�tott�k meg. �slak�i az Arawak voltak, egy b�k�s t�rzsi t�rsadalom, akik kb.700 �vvel id�sz�m�t�sunk el�tt telepedtek itt le. 1517-t�l m�r megkezd�d�tt az afrikai rabszolg�k szigetre hozatala. 1670-ben egy 20 �ves h�bor� ut�n hivatalosan a brittek� lett a sziget.Jamaica 1962 augusztus 6. �ta f�ggetlen �llam, de form�lisan m�g a mai napig is a Queen az orsz�g els� embere. Jelenleg Jamaik�nak mintegy 2,4 milli� lakosa van. A vall�sokra tekintve a lakoss�g 55%-a protest�ns, 5%-a katolikus, 5%-a rasztaf�ri, a t�bbi r�sze megoszlik hinduk, mohamed�nok �s egy�b vall�sok h�v�i k�z�tt. A rasztaf�rizmust mint vall�st a katolikus egyh�z el�sz�r 1982-ben ismerte el. Vil�gszerte mintegy 5 milli� rasztaf�ri �l.

T�rt�nelmi el�zm�nyek

 A Rasztaf�rizmus m�ra sz�les k�rben elterjedt nemcsak a k�l�nb�z� karibi szigeteken, hanem a kiv�ndorl�k �ltal az USA-ban, Nagy-Britanni�ban, �s Kanad�ban is. A rasztaf�rizmus egy olyan mozgalom melynek nincs egys�ges k�zponti szervezete. Egy sz�lesen �rtelmezhet� vall�s, mely kiterjedhet a szigor� bibliai �rtelmez�st�l, a feh�rek tot�lis megtagad�s�n kereszt�l, a relat�v nyitott felfog�sig.�gyis mondhatn�nk, hogy tulajdonk�ppen minden raszta egy saj�t egy�ni vall�st k�pvisel. A rasztaf�rizmus kezdete 1930-ra tehet�, de gy�kerei h�rom tekintetben is r�gebbre ny�lnak vissza: szimb�li�j�ban az angol bibli�ra, spiritu�lisan a nyugat-afrikai vall�sokra, pszihol�gi�j�ban az afrikai rabszolg�k �let�nek tanuls�gaira t�maszkodik.

 Az 1700-as �vek elej�n a szigetre �rkeztek az els� eur�pai misszion�rusok, akiknek azonban nem siker�lt teljes m�rt�kben az afrikai vall�sok kiirt�sa a feket�k k�r�ben. Vegyesform�k alakultak ki, melyek t�rs�gt�l f�gg�en, vagy n�hol ink�bb afrikai, m�sutt ink�bb kereszt�ny t�lt�s�ek voltak. 1783-ban j�ttek az els� fekete b�r� szerzetesek �szak-amerik�b�l. K�z�l�k ketten, George Liele �s Moses Baker megalap�tott�k az els� fekete egyh�zat, a “Native Babtists”-t. N�pszer�s�g�k kulcsa a kereszt�ny tan�t�s afrikai spiritualitt�ssal val� �sszehangol�sa volt. A keresztelked�st p�ld�ul oly m�don tett�k elfogadthat�v� a feket�k k�z�tt, hogy a keresztelend�t �si szok�s szerint foly�ba mer�tett�k, ahol afrikai felfog�s szerint a v�d� szellemek lakoznak.

Eti�pianizmus 1861-ben, 20 �vvel a rabszolgas�g megsz�ntet�se ut�n egy �j vall�si mozgalom v�lt mind n�pszer�bb�: a “The Great Revival”: n�h�ny fekete pap, akik titokban megtanultak �rni �s olvasni, elm�ly�ltek az egyetlen hozz�f�rhet� k�nyvben, a bibli�ban, �s felfedezni v�lt�k az �kori Egyiptom �s Eti�pia kult�r�lis jelent�s�g�t. Megsz�letett a bibli�nak egy eg�szen �j �rtelmez�se, amely a feket�k v�gyainak megfelelt. Kialakult az �gy nevezett eti�pianizmus, egy vall�sos alap� politikai mozgalom. F.S. Roades sz�nesb�r� teol�gus v�lem�nye szerint, Eti�pia szimb�likus-ereje abb�l az �rtelmez�sb�l fakad, miszerint a biblia, t�bb, mint 80 utal�st tartalmaz a feket�kre vonatkoz�lag, �s ez is bizony�tani l�tszik, hogy Isten a fekete n�pek istene.

Marcus Garvey

 A XX. elej�n egy feketeb�r� jamaikai, Marcus Garvey fekete nacionalizmust pr�dik�lt �s ezzel egy hatalmas t�megmozgalmat ind�tott el eg�sz �szak-amerik�ban. � volt a “Back to Africa” mozgalom megalap�t�ja. A fekete �s a feh�r egyenrangus�t h�rdette. Ezzel megkis�relte a feket�k �nbecs�l�s�t visszaadni �s felsz�l�totta �ket a gy�kerekhez va� visszat�r�sre, a feh�r kult�ra megtagad�s�ra. Tan�totta, hogy Jamaica nem a fekete emberek�, hanem a feh�r kizs�km�nyol�k - n�vszerint Babylon - orsz�ga. Az igaz otthon Zion. Zion Afrik�ban, ahonnan a feh�rek egykor a feket�ket elhurcolt�k. Garvey v�gc�lja minden fekete visszat�r�se Eti�pi�ba, az egyetlen soha nem koloniz�lt, �n�ll� afrikai orsz�gba volt. 1919-ben Garvey egalap�totta a Black Star Line haj�z�si c�get, mely ezt a c�lt volt h�vatott szolg�lni. �rt�kpap�rokat bocs�tott ki kiz�r�lag feket�k r�sz�re, ez�ltal milli�s bev�telekre tett szert. Rossznyelvek szerint, Garveynak esze �g�ban sem volt feket�ket Afrik�ba utaztatni, hanem mindez csak egy p�nzszerz� h�z�s volt r�sz�r�l. Mindenesetre, szervezete, az “Universal Negro Improvement Assocition” (UNIA) �sszesen mintegy 3 milli� tagj�val komoly politikai t�nyez�nek sz�m�tott.

Garvey nagy befoly�st gyakorolt a fiatal afrikai politikusokra, mint “Zik” Azikiwe-re Ghanab�l, Kwame Nkruma-ra szint�n Ghanab�l, vagy Jomo Kenjatta-ra Keny�b�l, akik k�s�bb a f�ggetlens�gbe vezett�k orsz�gaikat. Garvey 1921 -ben New Yorkban megalap�totta az “African Orthodox Church”-t, �m 1925-ben ad�csal�s miatt b�rt�nbe ker�lt. Marcus Garwey 1940-ben Londonban mag�nyosan hunyt el. A f�ggetlens�g �ta Jamaik�ban nemzeti h�sk�nt tisztelik, teteme �nnep�lyesen Jamaik�ra ker�lt, ahol egy mauz�leumban �rzik. Egyik legfontosabb mondata, mely r�nk maradt, k�l�nleges jelent�s�ggel b�r a rasztaf�rizmus kialakul�s�val kapcsolatban:

 “Tekintsetek Afrika fel� �s ha egy fekete kir�lyt koron�znak, akkor tudj�tok, hogy k�zel van a felt�mad�sunk napja.”

A rasztaf�rizmus t�rt�nete 2.

 Haile Selassie I Eti�pi�ban 1928 okt�ber 7-�n Ras Tafari Makonnent kir�lly� (negus) koron�zt�k. Cs�sz�rr�, illetve a kir�lyok kir�ly�v� 1930 november 2 -�n v�lt Zawditu cs�sz�rn� rejt�lyes hal�la ut�n. Nev�t ezut�n Haile Selassie I -re v�ltoztatta.

 Haile Selassie, D�vid 225. ut�dj�nak, valamint Salamon kir�ly �s Sheba kir�lyn� �r�k�s�nek sz�m�t . Az esem�nyt Jamaik�ban Garvey h�vei jelz�snek vett�k: “elj�tt a fekete kir�ly?” - tett�k fel sokan a k�rd�st. Nem kevesen voltak, akik Garvey j�slatainak beteljes�l�s�t l�tt�k Haile Selassie-ben, �s �l� istenk�nt tisztelt�k. Megalakult egy vall�sos csoport, mely mag�t a cs�sz�r polg�ri neve ut�n, “Rastafarians” -nak nevezte. Vallott�k t�bbek k�z�tt, hogy a feket�k az �si izraelit�k reinkarn�ci�i, hogy Haile Selassie az �l� isten, hogy Eti�pia a menyorsz�g, hogy Jamaika maga a pokol, hogy a feket�k a feh�rkn�l magasabbrend�ek, �s hamarossan �k fogj�k a vil�got �r�ny�tani, tov�bb�, hogy a cs�sz�r �s isten, Haile Selassie a k�zelj�v�ben kezdem�nyezni fogja visszat�r�s�ket Eti�pi�ba.

 A Rasztaf�ri vall�s rengeteg k�vet�re tal�lt a gett�kb�l, hiszen rengeteg feket�nek vissza adta az �nbecs�l�s�t, �s a rem�ny�t egy szebb j�v�re. A visszat�r�s azonban soha nem k�vetkezett be. Haile Selassie szem�lyesen v�g�l csak 1966 -ban l�togatott el Jamaik�ra, ahol sz�zezrek v�rt�k j�vetel�t. Haile Selassie meglepet�sre azonban nem nyilatkozott sem a Rasztaf�rizmusr�l, sem saj�t isteni mivolt�r�l. Elterjedt a h�r, hogy a cs�sz�r titokban ennek ellen�re egy komunik�t adott �t n�h�ny jeles raszta-vezet�nek, miszerint a visszat�r�sre csak akkor ker�lhet sor, ha Jamaika el�sz�r felszabad�tja mag�t a neokolonializmus rabl�sai al�l. Ezzel a Raszta-vall�s egy konkr�t pontja - miszerint a visszat�r�s oldja majd meg az �let probl�m�it - megsemmis�lt, hiszen az afrik�ba val� visszat�r�s egy meg nem nevezett t�voli id�pontra tol�dott.

 P�r �vvel egy palotaforradalom ut�n, 1975 augusztus 27-�n, hatalom n�lk�l, megal�zottan hunyt el Haile Selassie. A jamaikai raszt�kat ez azonban nem zavarja, szerint�k “you nuh cyan bury Jah”, azaz, Jah-t nem lehet el temetni. Jah Az istenn�v eredete nem tiszt�zott. A magyar�zatok k�z�tt szerepel p�ld�ul a maroonok isten megnevez�se: Jah, a Jah, mint Jehova r�vid�t�se, vagy a hindu sz�: Jai, ami a hinduk isten tisztelet�ben szerepel. Istenk�p A raszt�k szerint a kereszt�nyek istene nem lehet val�di isten, hanem mind�ssze Jah elv�ltoztatott m�solata - a gy�l�let, a v�r, a h�bor�, �s az elnyom�s istene. Az igazi �rt�kek azonban Szeretet, Egys�g, B�ke, Egyenjogus�g, �s Igazs�goss�g.

 Ezek az �let val�di t�rv�nyei, �s csak ezek betart�sa garant�lj�k az �r�k �letet.Isten a raszt�k hite szerint nem szellem, hanem �l� l�ny, �s � az �l�k istene, akt�v a vil�gban, a term�szetben, �s az emberben. Hal�l A raszt�k hisznek az �r�k �letben, hit�k ezzel kapcsolatban nagyj�b�l megegyezik a klasszikus afrikai szellemv�ndorl�s elm�lettel.

 “Ha egy rasztaf�ri �reg kora miatt meghal, akkor nem igaz�n halott. Test�nek atomjai visszav�ndorolnak a mindens�gbe, hogy �jb�l �ssze�llva egy �jsz�l�ttet k�pezzenek, �gy az �let folytat�dik tov�bb.” (Ras Moses)

Zion �s a Visszat�r�s Zion a hely, ahol mindenki tal�lkozni fog, aki nem vette fel Babylon t�vtan�t�sait, �s Zion a v�laszt�pont, ahol a zsid�s�g �s a kereszt�nys�g tal�lkozik, a szent f�ld. A visszat�r�s m�ra m�r nem sz� szerint �rtend�, mint egy helys�gv�ltoztat�s, amely �ltal megsz�nik az �hs�g �s szeg�nys�g, hanem egy t�gabb �rtelemben vett spiritu�lis c�l. Babylon Babylon a borzaszt� vil�g, ahol a rasztaf�riknak �lni�k kell. Babylon a nyugati vil�g korrupt otthona. Sz�kebb �rtelemben a rend�rs�gre is �rv�nyes, amely ezt a gyal�zatos rendszert v�di. Ritk�bban az egykori gyarmatos�t� anyahatalmakra, a s�t�ts�g �s romlotts�g k�zpontjainak megnevez�s�re is haszn�lj�k.

Armageddeon

 Az armageddeon a j� �s a rossz v�gs� �sszecsap�s�t jelenti. Lion of Judah Az oroszl�n amelett, hogy afrika szimb�luma, a rasztaf�rik sz�m�ra a felszabad�t� harc jelk�pe. Ez a felszabad�t� magatart�s �rv�nyes minden politikai, kult�r�lis, vall�si, szoci�lis elnyom�ssal szemben. A raszta-vall�sb�l egy �let- �s gondolkod�sforma, besz�d �s zene alakult ki,amely a jamaikai kult�ra szerves r�sz�nek tekintend�.

A rasztaf�rizmus egy meg�lt hit, melyet fiatal eur�pai balodaliak is gyakorolnak. A rasztaf�rizmus n�pszer�s�ge nem csup�n egzotik�j�val �s hipnotiz�l� zen�j�vel, hanem a “rendszer” ellen tan�s�tott magatart�s�val magyar�zhat�. A rasztaf�ri nem el�gszik meg a filoz�fiai igazs�gokkal, hanem konzenkvensen ki is �li ezeket, amivel egy �l� alternat�v�nak sz�m�t a “rendszerben”.

A rasztaf�rizmus t�rt�nete 3.

A rasztaf�ri �letfelfog�s

 A raszta �letet meghat�rozza az �sszetartoz�s �rz�se minden raszta k�z�tt. Ezt a rasztaf�rik “oneness”-nek h�vj�k. Sok rasztaf�ri k�z�ss�gben �l egym�ssal. Isten tisztelete meghat�rozza �let�ket. Tulajdon nem l�tezik, ide�lis esetben a f�ldter�letet amelyre sz�ks�g�k van, elfoglalj�k. Hazugs�g, lop�s, gy�l�let, f�lt�kenys�g, irigys�g, �rul�s elit�lend� magatart�snak sz�m�t. Sok szempontb�l egyenjogus�g uralkodik (b�r ez nem igaz a n�k helyzet�re), de nem az�rt mert t�rv�nyek vannak, hanem ink�bb mert a vall�sukat k�vetkezetessen betartj�k.

 A rasztaf�ri �s a t�rsadalom A raszt�k nem v�geznek b�rmunk�t, m�vel szerint�k az egyenl� a rabszolgas�ggal. Ink�bb keresked�sb�l, k�zimunk�kb�l, fuvaroz�sb�l �lnek, vagy fest�ssel, zen�l�ssel, szobr�szkod�ssal keresik meg a sz�ks�gest.

Jamaik�ban mindenkinek meg van a v�lem�nye a raszt�kr�l: a fels�- �s k�z�pr�teg egyszer�en brut�lis hippiknek tartja �ket, akiket irtani kellene, a korm�ny toler�lja �ket, �s megprob�lja politikai c�ljaihoz felhaszn�lni, a rend�rs�g pedig egy fajta h�bor�t folytat ellen�k. A ganja �lvezete miatt is gyakran ker�lnek �sszet�z�sbe a t�rv�nnyel. A b�ntet�sek szigor�ak.

A raszt�k ezt a fajta �ld�z�tts�get elnyom�snak tartj�k, ez az �let�rz�s �thatja �s befoly�solja nagym�rt�kben a zen�j�ket is. Megjelen�s�k, �lt�zk�d�s�k, a hajviselet�k (dreadlocks) is sokakban ellen�rz�st v�lt ki.

Jellemz� a vel�k szemben tanus�tott hozz��ll�sra, hogy rasztahaj� gyerekeknek p�ld�ul egyes iskol�kban tilos az int�zm�ny l�togat�sa. T�pl�lkoz�si szok�sok “Legyen tested eg�szs�ges, hogy fejed gondolkozni tudjon” - mondj�k a raszt�k.

A rasztaf�rik nem fogyasztanak magas alkoholtartalm� italokat, �s “m�” t�pl�l�kokat, valamint h�st sem. Vallj�k, hogya h�s, hal, sz�rnyasok, a toj�s a gyomrot “temet�v�” v�ltoztatj�k. Csak ami a f�ldb�l n�, teljesen friss �s term�szetes, az ehet�. Nem haszn�lnak sem s�t, sem b�rmilyen k�miai anyagot. Konzerv�teleket “eltemetett t�pl�l�knak” tartj�k. Konyhai eszk�zeik is kiz�r�lag term�szetes anyagokb�l k�sz�lhetnek.

Dreadlocks

A Dreadlocks az odaad�s szimb�luma. A fekete �ntudat, a b�szkes�g �s tisztelet jelk�pe, amely az oroszl�nok s�r�ny�nek is tiszteleg. Minn�l hosszabb a dreadlocks, ann�l r�gebben k�veti visel�je a raszta felfog�st az �let szent �tj�n. Egy rasztaf�ri dreadlocks n�lk�l, egy “baldhead”, akit nem lehet komolyan venni. A raszt�k sz�m�ra komoly spiritu�lis jelent�s�ggel b�r a dreadlocks, vallj�k, hogy �ltala tiszt�bban lehet gondolkodni, seg�t a vesz�lyek korai felismer�s�ben, �s egyfajta antennak�nt szolg�l Jah inspir�ci�jinak v�tel�re. Ha egy rasztaf�ri elhagyja a h�zat, akkor egy sapk�t hord, az �gynevezett tam-ot, mely leggyakrabban piros, arany, �s z�ld sz�n�.

Ganja

 A ganja sz�v�sa ink�bb f�rfidolog, mint sem n�i. Ganja (vagy marihuana, nevezik “herb” -nek is, m�s n�ven Jeruzs�lem kenyere, Kir�lykeny�r, a tud�s n�v�nye), cannabis sativa, a rasztaf�rik szent n�v�nye, melyr�l a biblia is t�bb helyen eml�t�st tesz. A ganja fontos szerepet t�lt be a vall�sos elm�ly�l�sben, m�vel m�lyebb �s tiszt�bb bel�t�sokat tesz lehet�v� az �let k�rd�seire. Kapcsolatot teremt a szellemhez. Ganja sz�v�s alatt a f�rfiak le kell, hogy vess�k sapk�jukat, a tamot.A rasztan�k feje mindig takarva van.

Ganja az agy t�pl�l�k�nak sz�m�t, mindenre alkalmazhat� gy�gyn�v�ny, seg�t az asztma, megf�z�sok, gyomorbajok, l�z, reuma �s sok m�s egy�b betegs�g gy�gy�t�s�ban. Senki nem tartja k�rosnak, s�t m�r 2 �ves gyerekekn�l is alkalmazz�k.

 A Ganj�t sz�vj�k, te�t f�znek bel�le, �telekhez haszn�lj�k, �s k�ls�leg is alkalmazz�k. Haszn�lata psycho-spiritu�lis effekteket okoz, �s szoci�lis, vall�si funkci�ja van. V�zi�kat h�v el�, er�s�ti az egys�g �s �sszetartoz�s �rz�s�t, megenyh�ti a f�lelem �s harag �rz�s�t �s nyugalmat ad a szellemnek. Val�sz�n�, hogy a ganj�t indiai munk�sok, a “coolie”-k honos�tott�k meg a szigeten. Ezt l�tszik al� t�masztani, hogy a ganj�t gyakran “coolie herb”-nek is h�vj�k.

 1924 el�tt a brittek hivatalosan sz�ll�tott�k ide, �s �rult�k az indiai munk�soknak. Az 1960-as �vekben a ganja exportja az USA-ba egy multi-milli�-doll�ros �zlet volt - �vente. Ma, annak ellen�re, hogy a ganja termeszt�se, �rul�sa, �s �lvezete is b�ntet�st von maga ut�n, fontos mez�gazdas�gi t�nyez�nek sz�m�t.

Zene

A ganja sz�v�sa mellett a zene a legfontosabb m�dium a medit�l�shoz. Azt tartj�k, hogy raszta a vall�s �s reggae a mise. Eredetileg a rasztaf�rik zen�je dobokb�l �s besz�d-�nekb�l �llt mind�ssze.Gy�kerei a Burru-ban egy r�ges-r�gi afrikai zenei form�ban rejlenek. A Burru eredete val�sz�n�leg ghanai, vagy nig�riai hagyom�nyokra �p�l.

Burru volt az egyetlen afrikai zene, amelyet a rabszolgatart�k enged�lyeztek. Mez�k�n j�tszott�k a munkatemp� n�vel�s�re. A Burru-b�l �tvett ritmus csak lassan nyerte meg a raszt�k tetsz�s�t. A k�s�i 50-es �vekben azonban Count Ossie rendszeres t�bora egy zenei tal�lkoz�v� fejl�d�tt.Az �sszej�veteleken a jazz, a mento, a rhythm and blues elemei �tv�z�dtek a raszta-zen�vel. Sokan akik itt megfordultak Ossie-n�l a Jam-sessionokon, k�s�bb nagy szerepet v�llaltak a ska, �s a reggae kifejl�d�s�ben. Megfordult itt p�ld�ul Don Drummond, Rico Rodriguez, vagy Roland Alphonso is. A 60-as �vekt�l oszt�dott a zenei �raml�s. Egyr�szt a raszt�k egyre nagyobb befoly�st gyakoroltak a n�pszer�s�d� zen�re, m�sr�szt elhat�rol�d�suk az �zleti vil�gt�l, Babylont�l, m�s vonalra ir�ny�totta �ket, pontosabban a Nyabinghi dob-zen�hez. Nyabinghi egy �si afrikai kult�ra, a rasztaf�rizmus el�fut�r�nak tekinthet�. Zen�j�ben a komplex dob ritmusok, �s a sz�vdobog�st imit�l� basszusvonal a meghat�roz�.

Ma gyakorta eml�tik a reggaet �s a rasztaf�rizmust egy leveg�v�tellel, err�l azonban a Nyabinghi-rend tagjai ek�ppen v�lekednek:

“Reggae is some sort of a mix-up, mix-up business. Only Nyabinghi music is divine and pure Rastafari music.”

Sok raszta szerint azonban nincs ellentmond�s a vall�suk �s a reggae-�zlet k�z�tt.S�t szerint�k ez legitim, �s az egyetlen becs�letes m�dja a Babylonban val� t�l�l�sre.

forr�s: dancehall.hu