Korai jazz

A legelso k�nnyen hozz�f�rheto jazz felv�telek a 20-as �s a korai 30-as �vekben k�sz�ltek. A korszak messze legfontosabb egy�nis�ge Louis Armstrong trombit�s �s �nekes ("Pops", "Satchmo") volt. J�tszott a Hot Five, �s a Hot Seven nevu egy�ttesekben, b�rmi, amit tal�lsz tol�k, meghallgatand�! A zen�t, amit ok, �s kort�rsaik j�tszottak, gyakran New Orleans jazz-nek, vagy Dixieland-nek szok�s nevezni. Ismertetojele a kollekt�v r�gt�nz�s, vagyis mindegyik eload� egyszerre improviz�l dallamsorokat, a sz�m harm�niai keretein bel�l. Louis-nak k�sz�nhetj�k a "scat" (blabla) feltal�l�s�t, vagyis amikor az �nekes �rtelmetlen sz�tagokkal dallamot improviz�l. Megeml�tendo m�g New Orleans jazz / Dixieland eload�k�nt Johnny Dodds klarin�tos, Sidney Bechet szopr�nszaxofonos, King Oliver trombit�s �s Kid Ory pozanos is. A korszak t�bbi n�pszeru st�lusai k�l�nf�le zongor�s jazz-ek voltak, p�ld�ul a ragtime, a harlem stride �s a boogie-woogie. Ezek egym�st�l jelentosen k�l�nb�znek, de mindh�romban k�z�s karakteres von�s a ritmikus balkezes, �s a gyors, telt jobbkezes j�t�k. Scott Joplin �s Jelly Roll Morton voltak a korai �tt�roi a ragtime zen�nek. Az ugr�l� balkezes j�t�km�dot (basszushang, akkord, basszushang, akkord) Fats Waller, Willie "The Lion" Smith �s James P. Johnson tette n�pszeruv�. Ezt fejlesztette boogie-woogie gyorsabb mozg�s� balkezes j�t�k�v� Albert Ammonds �s Meade Lux Lewis. K�l�n�sen ismert volt balkezes j�t�k�r�l Earl "Fatha" Hines zongorista, aki nem j�tszotta ki a teljes akkordokat vagy arpeggi�kat, ehelyett f�v�s hangszerekhez hasonl� dallamsorokat j�tszott. Az�ta ez a j�t�km�d �ltal�noss� v�lt. Art Tatumot sokan tartj�k minden idok legnagyobb zongorist�j�nak. Ot mindenk�ppen a legtehets�gesebbek k�z� kell sorolni, aki harm�niaj�t�k�val lefektette az alapk�veket az ut�na k�vetkezoknek. N�ha ot nevezik meg a bebop elofut�rak�nt. Big band jazz �s swing Sok nagyobb egy�ttes j�tszott big band zen�t a 20-as �s a korai 30-as �vekben, mint pl. Fletcher Henderson, hab�r �ltal�ban a big band-eket egy kicsit k�sobbi korb�l sz�rmaztatj�k. Kora legend�s eload�ja volt Bix Beiderbecke kornett-sz�lista, aki j� p�r band�ban j�tszott. A 30-as �vek k�zep�n j�tt be a swing �ra, �s a big band-ek, mint a kor k�nnyuzen�je. Glenn Miller, Benny Goodman, Tommy Dorsey, Artie Shaw, Duke Ellington �s Count Basie vezett�k a legn�pszerubb egy�tteseket. K�sz�ltek felv�telek a 30-as �s 40-es �vekben kisebb swing csapatokt�l is. Ezek foleg abban k�l�nb�ztek a korai kis l�tsz�m� zenekarokt�l, hogy nagyon kev�s kollekt�v r�gt�nz�st alkalmaztak. Ez a zene az egyedi sz�list�t emelte ki. Goodman, Ellington �s Basie gyakran ilyen zenekari form�ban k�sz�tette felv�teleit. A kor fobb szaxofonosai k�z�l megeml�tendo Johnny Hodges, Paul Gonsalves, Lester Young, Coleman Hawkins �s Ben Webster. Trombit�sok k�z�l Roy Eldridge, Harry "Sweets" Edison, Cootie Williams �s Charlie Shavers. Zongorist�kb�l Ellington, Basie, Teddy Wilson, Errol Garner, �s Oscar Peterson. Git�rosok: Charlie Christian, Herb Ellis, Barney Kessell �s Django Reinhardt. Vibrafonosk�nt �rdemes kiemelni Lionel Hampton-t. Nagybogos�k k�z�l Jimmy Blanton, Walter Page �s Slam Stewart. Dobosok: Jo Jones �s Sam Woodyard. A kor fontos �nekesnoi Billie Holiday, Dinah Washington �s Ella Fitzgerald voltak. A felsorolt zen�szek egyar�nt k�sz�tettek kis l�tsz�m� �s big band form�ci�ban is felv�teleket. Egy�ttesen elmondhat� a st�lusukr�l, hogy a dallamos j�t�kra, a swing-es l�ktet�sre, �s egy egyedi hangz�s kialak�t�s�ra koncentr�ltak. Sok m�s st�lushoz hasonl�an fontos eleme volt ennek a zen�nek a blues. Bebop A negyvenes �vekben sz�letett bebop ir�nyzat sokak szerint a modern jazz kezdet�t jelenti. K�zvetlen�l a kis l�tsz�m� swing band�kb�l fejlod�tt ki, �s sokkal nagyobb hangs�lyt helyezett a j�t�k technikai elemeire �s az �sszetett harm�ni�kra, mint az �nekelheto dallamokra. E k�nyv elm�leti anyaga, amivel k�sobb tal�lkozni fogsz, ebben a st�lusban gy�keredzik. Az altszaxofonos Charlie "Bird" Parker nev�t kell megjegyezni, mint a st�lus atyj��t, �s Dizzy Gillespie ("Diz") trombit�st, mint bunt�rs�t. Dizzy egy big band-et is vezetett, ahol kubai �tos�kkel dolgozott. Seg�ts�g�kkel ismertette meg az amerikai k�z�ns�ggel az afro-kubai zen�ket, mint pl. a mamb�t. A bebop, �s ezzel a modern jazz igazi alapjait azonban Diz �s Bird kvintettje fektette le, valamint a k�sobbi kis csapatok, melyekben j�tszottak. Hab�r - a korai st�lusokhoz hasonl�an - a blues �s a popul�ris dalok sok elem�t �tvett�k, a bebop j�t�kosok kompoz�ci�i - mint pl. George Gershwin �s Cole Porter sz�mai - m�r az elso idoktol kezdve elszakadtak a n�pszeru zen�tol. Val�j�ban nem is sz�nt�k oket t�nczen�nek. A darabok jellemzoje volt t�bbnyire a gyors temp� �s a nehezen j�tszhat� nyolcados futamok. Sok bebop standard a popul�ris zen�k akkordmeneteit haszn�lta, mit pl. az "I Got Rhythm", a "Cherokee", vagy a "How High The Moon". A r�gt�nz�seket az akkordokb�l �rtelmezett sk�l�kra alapozt�k, �s a sk�l�kban olyan alter�ci�kat haszn�ltak, mint p�ld�ul a szuk�tett �t�dik fok. A bebop a k�s�retekben �pp olyan �j megk�zel�t�st hozott, mint a sz�l�kban. A dobosok a l�bdob helyett egyre ink�bb a lengo t�ny�rt, �s a l�bcint haszn�lt�k. A bogos feladat�v� v�lt az egyenletes l�ktet�s biztos�t�sa szinte kiz�r�lag a walking bass (ejtsd: v�king b�jsz, s�t�l� basszus) haszn�lat�val, vagyis az akkordmenet k�rvonalaz�sa negyedes l�p�sekkel. A zongorist�k egy k�nnyedebb j�t�km�dhoz jutottak, mivel a bal k�znek nem kellett k�zvetlen�l biztos�tania a l�ktet�st, �s nem korl�toz�dott az akkord-alaphangokra. Ezek mellett a modern jazz standard forma v�lt �ltal�noss�: az eload�k a standard t�m�j�val kezdenek, gyakran unison�ban, ut�na a sz�m harm�niav�z�ra j�tszanak sz�l�kat, elore meghat�rozott sz�m� k�r�n �t, majd v�g�l visszat�rnek a t�m�ra. Gyakoriv� v�lt a "n�gyez�s", vagyis, amikor a sz�list�k n�gy �temes fr�zisokat v�ltanak egym�ssal, vagy a dobossal. A hagyom�nyos bebop kvartett �s kvintett form�ci�k (zongora, bogo, dobok, szaxofon vagy trombita) a mai napig alig v�ltoztak a 40-es �vek �ta. A kor�bbi gener�ci�b�l sok zen�sz seg�tett kitaposni a bebop �sv�ny�t. K�z�j�k sorolhat� Lester Young, Coleman Hawkins, Roy Elridge, Charlie Christian, Jimmy Blanton �s Jo Jones. K�z�l�k Hawkins-t �s Young-ot szok�s legink�bb kiemelni. Tov�bbi bebop mesterek Sonny Stitt �s Lucky Thompson szaxofonosok, Fats Navarro, Kenny Dorham �s Miles Davis trombit�sok, Bud Powell, Duke Jordan, Al Haig �s Thelonious Monk zongorist�k, Milt Jackson vibrafonos, Oscar Pettiford, Tommy Polter �s Charles Mingus bogos�k, Max Roach, Kenny Clarke �s Roy Haynes dobosok. Miles, Monk �s Mingus tov�bbi fejleszt�seket vezetett be, zen�j�ket k�l�n t�rgyaljuk a post-bop korszakn�l. Cool jazz B�r Miles Davis elsok�nt Charlie Parker bebop felv�telein tunt fel, csapatvezetok�nt az elso l�nyeges munk�ja a "The Birth Of The Cool". Ennek a csapatnak az �sszes felv�tel�hez hozz� lehet ma jutni. A cool jazz st�lus egy ellent�mad�s a bebop gyors temp�inak, �sszetett dallamainak, harm�ni�inak �s ritmik�j�nak. Ezt az eszm�t sok nyugat-amerikai zen�sz �tvette, ez�rt szok�s West Coast jazznek (ejtsd: veszt k�szt) is nevezni. �ltal�ban ez nyugodtabb st�lus, mint a Bebop. Hogy m�s zen�szeket is eml�tsek, sz�lni kell Stan Getz �s Gerry Mulligan szaxofonosokr�l, �s Chet Baker trombit�sr�l is. Stan Getz n�pszerus�tette a brazil st�lusokat, mint pl. a bossa nov�t �s a szamb�t. Ezek latin-amerikai s�lusok, amiket egy�ttesen Latin jazz-nek szok�s nevezni. A Cool st�lusban sok csapat mellozi a zongor�t, helyette ellenpontoz�ssal �s a f�v�sokkal megsz�laltatott harm�ni�kkal fejezik ki az akkordmeneteket. Zongorist�k vezette zenekarok, akik ebbol az iskol�b�l fejlodtek ki: Dave Brubeck (Paul Desmond szaxofonossal), Lennie Tristano (Lee Konitz �s Warne Marsh szaxofonosokkal). A Modern Jazz Quartet (MJQ) John Lewis zongorist�val �s Milt Jackson vibrafonossal a klasszikus zene elemeit is felhaszn�lja zen�j�ben. Az ilyen egyes�tett zen�t gyakran �gy nevezik: The Third Stream (ejtsd: sz�rd sztr�m = a harmadik folyam). Hard bop Ez a zene az 50-es �vekben bontakozott ki, �s a bebop kibov�t�s�nek nevezik, illetve egy visszav�g�snak a cool ellen. Ez a st�lus is laz�tott a bebop technik�s dallamain, de ennek ellen�re megorizte annak intenzit�s�t. A bebop ritmikus h�z�sa megmaradt, ehhez j�rult egy eg�szs�ges d�zis a blues-b�l �s a gospel zen�bol. Az Art Blakey And The Jazz Messengers nevu csapat �vtizedekig volt e st�lus legjobban ismert muveloje. Sok zen�sz nott fel az �n. "Blakey-iskol�ban". Blakey korai form�ci�iban j�tszott Horace Silver zongorista, Clifford Brown trombit�s, �s Lou Donaldson szaxofonos. Clifford Brown-nal j�tszott Max Roach egy m�sik csapatban, amely a t�rt�nelem nagy kvintettjei k�z� sorolhat�. Sok albumukat meg lehet ma szerezni, melegen aj�nlom oket. Miles Davis is k�sz�tett hard bop lemezeket a korai 50-es �vekben. Ebbol az iskol�b�l sok orgonista is j�tt, m�g t�bb blues-, �s gospel-behat�ssal. N�pszeru j�t�kos volt akkoriban Jimmy Smith orgonista, �s Stanley Turrentine szaxofonos. Post bop Az 50-es �vek k�zep�tol a 60-asok k�zep�ig tart� korszak jelentette a modern jazz fo csap�svonal�nak vir�gkor�t. Sok olyan zen�sz, akit ma minden idok legjobbjai k�z� sorolnak, ebben a korban szerezte h�rnev�t. Miles Davis-nek n�gy fontos band�ja is volt akkoriban. Az egyikben John Coltrane ("Trane") tenorszaxofonos, Red Garland zongorista, Paul Chambers bogos �s "Philly" Joe Jones dobos j�tszott. Ezt a form�ci�t sokszor nevezik minden idok legjobb jazz csapat�nak. Az albumaik legjava ma is kaphat�, mint pl. a Workin'..., Steamin'..., Relaxin'... �s Cookin' sorozat a Miles Davis Quintet neve alatt. Miles t�k�letesre fejlesztette a szordin�lt (tomp�tott trombitahang) balladaj�t�kot csapat�val, �s a ritmusszekci�t sokan a valaha l�tezett legkem�nyebb swingnek nevezik. A m�sik l�nyeges Davis egy�ttesben kieg�sz�lt az elozo csapat Julian "Cannonball" Adderly-vel, �s lecser�lt�k Garland-ot Bill Evans-szel ill. Winton Kelly-vel, Jones-t pedig Jimmy Cobb-bal. E form�ci� Kind Of Blue c�mu albumja magasan �ll a legt�bb jazz-elad�si toplist�n. A fo st�lusukat mod�lis st�lusnak nevezik, mivel sz�maik egyszeru sk�l�kon, illetve sk�lam�dokon alapulnak, amik egyenk�nt t�bb �temen �th�z�dnak, szemben a Bebop-st�lusok gyorsan v�ltakoz�, �sszetett harm�ni�ival. A harmadik Davis-csapat val�j�ban a Gil Evans orchestra. Miles t�bb klasszis albumot r�gz�tett Gil-lel, mint pl. a Sketches Of Spain. A korszak negyedik Miles-csapat�ban j�tszott Wayne Shorter szaxofonos, Herbie Hancock zongorista, Ron Carter bogos, �s Tony Williams dobos. A korai felv�teleik - k�z�l�k pl. a Live At The Plugged Nickel, �s a korai My Funny Valentine, ahol Wayne helyett George Coleman szaxofonozott - elsosorban innovat�v v�ltozatban j�tszott standard-eket tartalmaznak. K�sobbi felv�teleik, pl. a Miles Smiles �s a Nefertiti egyedi saj�toss�gokat tartalmaznak (sokakat Wayne Shorter szerzett) amik nagyban fel�lm�lj�k a tradicion�lis harm�ni�kat. Herbie Hancock egy �jfajta harmoniz�ci�t hozott, ami legal�bb annyira alapul a sound-on, mint amennyire a hagyom�nyos jazz-elm�leten. A kor egy m�sik �ri�sa John Coltrane. Miles csapata mellett, a saj�t neve alatt hozta ki Giant Steps c. album�t, amivel bebizony�totta, hogy a legtechnik�sabbak k�z� tartozik, �s harm�ni�kban is igen fejlett. Miles csapat�t otthagyva saj�t kvartettet hozott l�tre McCoy Tyner zongorist�val, Elvin Jones dobossal, �s k�l�nf�le bogos�kkel, v�g�l meg�llapodva Jimmy Garrison-n�l. Ezzel a csapattal Coltrane megmutatta, hogy o az egyik legerosebb �rzelmekkel j�tsz� zen�sz. Tyner is egy nagy n�v a zongorist�k k�z�tt, jellemzoje az erosen ritmikus hangz�s� (perkussz�v) megsz�lal�s. Elvin Jones a ritmikai intenzit�s ir�ny�t�s�nak nagymestere. Ez a csapat folyamatosan v�ltozott, a viszonylag hagyom�nyos post bop My Favorite Things c. lemeztol az energikus A Love Supreme c. anyagon �t az avantg�rd Meditations-ig, �s az Ascension-ig. Egy szint�n fontos vez�regy�nis�g volt Charles Mingus. Az o kisebb csapataiban rendszerint nem voltak eros k�t�tts�gek, �gy t�bb szabads�g jutott az egyes zen�szeknek, akikkel j�tszott. Ezzel ellent�tben Mingus nagyzenekari muveiben a zene legnagyobb r�sze elore meg volt �rva. A kis band�knak sz�nt kompoz�ci�k ink�bb csak v�zlatok voltak, az eload�sm�dot sokszor sz� szerint a sz�npadon tal�lt�k ki, s a sz�mok k�zben Mingus hangosan osztogatta az utas�t�sokat. Mingus csapatainak oszlopos tagja volt Eric Dolphy, aki altszaxofonon, basszusklarin�ton, �s fuvol�n is j�tszott. Az o j�t�k�t szokt�k �vesnek, nagy �vunek nevezni, mivel a dallamaiban nagy hangk�zu ugr�sokat haszn�lt (ennek ellent�te a sk�laszeru dallam, amiben t�bbnyire kis l�p�sek tal�lhat�k). Dolphy k�zremuk�d�s�vel k�sz�lt a Charles Mingus Presents Charles Mingus c�mu klasszikus album. Sokan az egyik legfontosabb jazz szerzonek, �s egy igen eredeti zongorist�nak tartj�k Thelonious Monk-ot. Monk kort�rsaihoz k�pest j�val szellosebben j�tszott. Albumai k�z�l megeml�ten�m a Brilliant Corners-t, �s a Thelonious Monk With John Coltrane c�mut. Az egyik leg�rzelmesebb balladaj�t�kosnak Bill Evans zongorist�t tartj�k; a Waltz For Debby c�mu, �s ehhez hasonl� albumait - melyeket Scott LaFaro bogossel �s Paul Motian dobossal r�gz�tett - a tri� j�t�k modelljek�nt tartj�k sz�mon. Wes Montgomery az egyik legerosebb hat�s� jazz git�ros. Gyakran j�tszott egy�tt orgonist�kkal, �s egy k�l�n�sen �rz�ki, egyedi git�rhangz�st alak�tott ki. A sz�l�iban sokszor haszn�lt okt�vj�t�kot, ezt az�ta sokan �tvett�k. Egyik korai albuma a Full House c�met viseli, a k�sobbi lemezei ink�bb profitc�l�ak, �s kev�sb� figyelemrem�lt�ak. Coltrane n�pszerus�g-riv�lisa volt akkoriban Sonny Rollins tenoros, szint�n sok albumot r�gz�tett, k�zt�k a Saxophone Colossus-t, �s a The Bridge-et, ez ut�bbit Jim Hall git�rossal. Sonny j�tszott Clifford Brown-nal, Miles Davis-szel, Bud Powell-lel, Thelonious Monk-kal, �s hasonl� nagy nevekkel.

V�g�l l�ssunk n�h�nyat a korszak t�bbi megeml�tendo zen�szei k�z�l:

Jackie McLean, Dexter Gordon, Joe Henderson, �s Charlie Rouse szaxofonosok; Freddie Hubbard, Lee Morgan, Woody Shaw, �s Booker Little trombit�sok; J. J. Johnson �s Curtis Fuller pozanosok; Jimmy Guiffre klarin�tos; Tommy Flanagan, Hank Jones, Bobby Timmons, Mal Waldron, Andrew Hill, Cedar Walton, Chick Corea, �s Ahmad Jamal zongorist�k; Larry Young orgonista; Kenny Burrell �s Joe Pass git�rosok; Toots Thielemans git�ros-harmonik�s; Bobby Hutcherson vibrafonos; Ray Brown, Percy Heath, Sam Jones, Buster Williams, Reggie Workman, Doug Watkins, �s Red Mitchell bogos�k; Billy Higgins �s Ben Riley dobosok; Jon Hendricks, Eddie Jefferson, Sarah Vaughan, Betty Carter, Carmen McRae, Abbey Lincoln, �s Shirley Horn �nekesek. A Woody Herman-, vagy a Stan Kenton-jellegu big band-ek szint�n gyarapodtak.

Free jazz �s az avantg�rd Szint�n az 50-es �s 60-as �vekben, a Post bop kor�ban n�h�ny jazz zen�sz k�s�rletezo utakra l�pett. A free jazz �s az avantg�rd kifejez�seket szok�s haszn�lni ezekre a t�rekv�sekre, amikoris a hagyom�nyos zenei form�kat, harm�ni�kat, dallamokat, vagy ritmust jelentosen kibov�tett�k, megv�ltoztatt�k, vagy ak�r elt�r�lt�k.

Ennek a zen�nek az �tt�roi Ornette Coleman szaxofonos �s Don Cherry trombit�s voltak, olyan albumokkal, mint pl. a The Shape Of Jazz To Come, vagy a Free Jazz. Az elobbi albumot sok m�sikkal egyetemben kvartett form�ci�ban r�gz�tett�k, ahol Scott LaFaro vagy Charlie Haden volt a bogos, �s Billy Higgins illetve Ed Blackwell dobolt. Megmaradtak a hagyom�nyos kiszenekari post bopn�l, swing l�ktet�ssel, �s s�t�l� basszusra j�tszott v�ltogatott sz�l�kkal. Ezt a st�lust freebop n�ven is ismerik. A Free Jazz c. album enn�l kakofonikusabb hangz�ssal b�r, kollekt�v improviz�ci�kat tartalmazva. Cecil Taylor zongorista szint�n egy nagy n�v ebben a st�lusban. J�t�ka igen perkussz�v, disszon�ns clustereket, �s gyors, technik�s futamokat tartalmaz, amelyek l�tsz�lag nem �p�lnek harm�ni�kra, vagy ritmusokra. Ahogy m�r sz� volt r�la, John Coltrane is bel�pett az avantgardist�k k�z� a 60-as �vek k�zepe t�j�n. Az Ascension, �s az Interstellar Space c. albumok megmutatt�k, hogy Coltrane mer�tett Cecil Taylor munk�ss�g�b�l, �s a free jazz-b�l egyar�nt. A k�sobbi csapataiban feles�ge, Alice j�tszott zongor�n, Rashied Ali dobokon, �s Pharoah Sanders tenor szaxofonon. A The Avant Garde c. albumuk Don Cherry-vel �rdekes p�rhuzamokat mutat a The Shape Of Jazz To Come albummal, �s Ornette Coleman kvartett-anyagaival. Coltrane sok m�s zen�szt megihletett, k�zt�k Archie Shepp, Sam Rivers, �s Albert Ayler szaxofonosokat. Egy kiss� rejt�lyes figura az avantg�rd zen�ben Sun Ra, aki azt �ll�tja mag�r�l, hogy a Szaturnusz bolyg�r�l �rkezett. Sokf�le billentyus hangszeren j�tszik, nagyzenekari form�ci�kban. St�lusa a 20-as �vekbeli swingtol a vadabb "Coltrane �s t�rsai"-f�le free jazzig sok mindent mag�ba foglal. Fusion Miles Davis seg�tette vil�gra a jazz �s a rock f�zi�j�b�l sz�rmaz� zen�t a k�z�p-k�soi 60-as �vekben olyan albumokkal, mint a Bitches Brew �s a Jack Johnson. Akkori csapataiban j�tszott Herbie Hancock, Chick Corea, �s Joe Zawinul elektromos zongor�n, Ron Carter �s Dave Holland basszuson, John McLaughlin git�ron, �s Tony Williams, illetve Jack DeJohnette dobon. Tony Williams egy rock-orient�lt band�t hozott �ssze Lifetime n�ven John McLaughlin-nal, aki szint�n megalak�totta a saj�t energikus csapat�t, a Mahavishnu Orchestra-t. A 70-es �vekben Miles tov�bb k�s�rletezett az elektronika haszn�lat�val, s emellett a zen�j�be funk �s rock elemeket �ltetett be. Ez az �tkeres�s olyan albumokat eredm�nyezett, mint a Pangea �s az Agharta. M�s csapatok ink�bb popul�ris m�don kevert�k a jazz-t �s a rockot, k�zt�k Spyro Gyra, a Top 40, Chuck Manglione, �s a valamivel ezoterikusabb git�ros Pat Metheny. M�s n�pszeru fusion st�lus� csapatok: a Weather Report, Wayne Shorter-rel, Joe Zawinul-lal, �s Jaco Pastorius illetve Miroslav Vitous bogos�kkel; a Return To Forever, ahol Chick Corea �s a bogos Stanley Clarke szerepelt; a The Crusaders, Wilton Felder szaxofonossal, �s Joe Sample billentyussel; a Yellowjackets Russel Ferrante billentyussel; �s a Jeff Lorber Fusion, ahol eredetileg Kenny G szaxofonos is j�tszott. A mai fusion zen�ben sok banda �rt el nagy �zleti sikereket, mint pl. Pat Metheny �s Kenny G. Posztmodern jazz Hab�r a 70-es �s a korai 80-as �vekben a fusion uralta a jazz piacot, l�teztek m�s t�rekv�sek is.

N�h�ny eload� a XX. sz�zadi klasszikus zen�bol, illetve az afrikai, �s m�s vil�gzen�kbol mer�tett. Ilyen zen�sz Don Cherry, Charlie Haden, szaxofonon Antony Braxton, David Murray, �s Dewey Redman; John Carter klarin�tos, Carla Bley �s Muhal Richard Abrams zongorist�k; a The World Saxophone Quartet, amely n�gy szaxofonosb�l �ll ritmusszekci� n�lk�l, �s az Art Ensemble Of Chicago, ahol Lester Bowie trombit�n �s Roscoe Mitchell faf�v�sokon j�tszik. Az o zen�j�k a letisztult kompoz�ci�kat helyezi elot�rbe a hagyom�nyos t�ma-sz�l�k-t�ma form�val ellent�tben. N�h�ny csapat, mint pl. az Oregon, elutas�totta a modern jazz �sszetetts�g�t �s disszonanci�it, �s egy messze egyszerubb st�lusban j�tszott. Ebbol fejlod�tt ki a mai new age zene. A m�sik v�gletk�nt megeml�tendok John Zorn szaxofonos, Sonny Sharrock, Fred Frith git�rosok, akik egy frenetikus ereju szabad r�gt�nz�sbe csaptak, amit energy music-nak is szoktak nevezni. Valahol e ketto k�z�tt tal�ljuk azt a hossz� �letu csapatot, amelynek alap�t�i George Adams szaxofonos, aki Coltrane �s Pharoah Sanders zen�j�bol mer�tett, �s Don Pullen, aki Cecil Taylor-�b�l. Ez a banda �ppoly sokat mer�tett a blues zen�bol, mint az avantg�rdb�l. M�s fontos szem�lyis�gek a 70-es �s 80-as �vekben Abdullah Ibrahim, Paul Bley, Anthony Davis, �s Keith Jarrett zongorist�k. Persze nem csak az �llamokban fejlod�tt a jazz. Sok eur�pai zen�sz fejlesztette tov�bb Ornette Coleman �s Cecil Taylor free jazz zen�j�t, m�g t�volabb ker�lve a hagyom�nyos form�kt�l. M�sok pedig egy ink�bb befel� tekinto zen�vel pr�b�lkoztak. N�h�ny sikeres eur�pai improvizat�v zen�sz: Evan Parker, John Tchicai, John Surman, �s Jan Garbarek szaxofonosok, Kenny Wheeler �s Ian Carr trombit�sok, John Taylor zongorista, Derek Bailey �s Allan Holdsworth git�rosok, Eberhard Weber bogos, John Stevens dobos, illetve Mike Westbrook, Franz Koglman, �s Willem Breuker zenei rendezok. A jelen A mai idok egyik divatja a modern jazzben a bebop-hoz �s a post bop-hoz val� visszat�r�s. Ezt a t�rekv�st neoklasszicizmusnak is szokt�k nevezni. Wynton Marsalis trombit�s, �s testv�re, Branford Marsalis szaxofonos az 50-es �s 60-as idok jazz st�lusaib�l mer�tenek, �s ezzel nagy k�z�ns�gsikereket �rnek el. A csapatukban j�tszik Kenny Kirkland vagy Marcus Roberts zongor�n, Bob Hurst basszuson, �s Jeff "Tain" Watts dobon. Ezek a fiatal zen�szek nem csak egyszeruen a r�gi mesterek zen�j�t j�tssz�k, hanem kibov�tett�k a jazz muv�szet�t, �j megk�zel�t�seket hozva a dallamoss�g, a harm�ni�k, a ritmika, �s a form�k ter�n. A 80-as �vek k�zep�tol indult egy �rdekes t�rekv�s: az M-base-nek nevezett zene. Igaz�b�l nincs egyet�rt�s abban, hogy mit is jelent ez, m�g a st�lus zen�szei k�z�tt sem. Jellemzoek az �sszetett funky ritmus� alapokon nyugv� �velt dallamsorok, �s a v�ratlan ritmikai fordulatok. Az M-base mozgat�i Steve Coleman, Greg Osby �s Gary Thomas szaxofonosok, Graham Haynes trombit�s, Robin Eubanks pozanos, Antony Cox bogos, �s Marvin "Smitty" Smith dobos. Sok m�s zen�sz j�tszik jellegzetesen modern zen�t. Az elobb eml�tetteken k�v�l �me egy lista: Ornette Coleman, David Murray, Joe Henderson, Dewey Redman, Cecil Taylor, Charlie Haden, Dave Holland, Tony Williams �s Jack DeJohnette. Mai szaxofonosok: Phil Woods, Frank Morgan, Bobby Watson, Tim Berne, John Zorn, Chico Freeman, Courtney Pine, Michael Brecker, Joe Lovano, Bob Berg �s Jerry Bergonzi. Klarin�ton j�tszik Don Byron �s Eddie Daniels. Trombit�n: Tom Harrell, Marcus Belgrave �s Arturo Sanduval. Pozanon: Steve Turre �s Ray Anderson. Zongorist�k: Geri Allen, Mulgrew Miller, Kenny Barron, Gonzalo Rubalcaba, Eduard Simon, Renee Rosnes �s Marylin Crispell. Git�rosok: John Scofield, Bill Frisell �s Kevin Eubanks. Vibrafonos Gary Burton. Bogos�k: Niels-Henning, Oersted Pedersen �s Lonnie Plaxico. �nekesek k�z�l pedig Bobby McFerrin-t �s Cassandra Wilson-t eml�ten�m meg. Ez a felsorol�s kor�ntsem teljes, �s csak hangs�lyozni tudom, hogy min�l t�bb zen�szt hallgass meg, hogy tudatos�tsd a k�l�nb�zo st�lusokat, �s jobban tudd �rt�kelni azokat.