Studio One:

A legendás Studio One és Sir Coxsone.

 A modern jamaikai zene alakulása, fejlodése és világszerte növekvo népszerusége elképzelhetetlen lenne, az egykori zenei úttörok és azok forradalmi újitásai nélkül. Ha róluk beszélünk, akaratlanul is beugrik két, egymástól el nem választható fogalom: Clement Seymor “Coxsone” Dodd és a Studio1. Azt hihetnénk, hogy csend honol ez oly nagy napokat átélt legendás kiadó körül, de ha meggondoljuk, hogy a manapság hallható összes jamaikai felvételnek legalább a fele egykori Studio1 zenéken alapszik, akkor csend rol beszélni ostobaság lenne. Amit a Motown jelent a soul zenének, azt a Studio1 a reggaenek. Ebben a kis kingstoni kiadóban és boltban tették meg elso lépéseiket a jamaikai zene legnagyobb alakjai. Itt vette fel elso lemezeit például, többek között Bob Marley & The Wailers, The Heptones , Delroy Wilson, Burning Spear, The Skatalites, Dennis Brown... hogy csak néhányukat említsük meg hirtelen.

Csodálatos névsor, a reggae- és az egész zenetörténelem örök hosei. Ha a Studio1-ra gondolunk, akkor Jackie Mittoo és Leroy Sibbles mellett óhatatlanul is még egy név jut az eszünkbe, még hozzá Sir Clement Sey-mor Doddé (a Coxsone-t egy negyvenesévekbeli legendás crikett játé-kosról kapta). Az 1950- es években, mint oly sok más jamaikai fiatal, a klasszikus Jazz-en felnövo Coxsone is a szigetre betöro R&B- re táncolt minden hétvégén . A New Orleans-i és Maimi-i rádiók itt is jól foghatóak voltak , így a korai sztárok mint Shirley and Lee, Marvin and Johnny, Amos Milburn , valamint a fehér country muvészek, közöttük Hank Williams vagy Jim Reeves , Jamaikán is komoly népszeruségre tettek szert. Coxsone 1954 -ben észrevette a zenében rejlo üzleti lehetoségeket, és megformálta elso Soundsystem- ét. Rendkívül gyakran látogatott át az Egyesült Államokba, és New Yorkból, New Jerseybol, Chicagoból és Philly-bol hozta a mindig legfrisebb lemezeket. Szorgalmasan gyujtötte az új soundokat, melyeket azonnal beépített zenéjébe.

Ez gyorsan közkedvelté tette ot, és felkérésekre sem panaszkodhatott, elofordult, hogy egy éjszaka 5(öt!) különbözo show-t csinált meg.

Mindez szorgalom mellett kíváló improvizátor hírében is állt, így nem csoda, hogy hamarosan nagyobb népszeruségre tett szert mint a többi soundsystem, melyeket Count Nick, vagy Tom "the great" Sebastian neve fémjelzett. Végeredményben a soundsystemek oly sikeressé váltak a szigeten, hogy Jamaikát még a közben világszerte kirobbant rock’n’roll láz is szinte telje-sen elkerülte. Ennek ellenére, az új zene jegyei is - többek között Coxso- ne-nak is köszönhetoen - beépültek a jamaikai produkciókba.

Ez volt a Ska, az R&B jamaikai változata, amely teljesen különbözött az addig megszokott jamaikai felvételektol. A hatvanas években Coxsone ismét új megoldásokkal próbálkozott. A Jamaican Broadcasting Corporation, egy rádióadó figyelt fel ezekre elo-ször, és játszotta rendszeresen musorában Coxsone új felvételeit. Ez érthetoen tovább ösztönözte Coxsone-t a kingstoni Brentford Roadon található kis stúdiójának a tovább fejlesztésében. Megszületett a Studio One. Ebben a kis boltban és kiadóban Coxsone teljesen függetlenül dolgozhatott , s ennek köszönhetoen a Studio1 lett az új vonal, a Rock Steady szülohelye. A lassabb tempóhoz és az igazi beathez jött a tipikus Bass-Line, és a valódi fekete zenék. Együttesek, mint The Heptones, The Cables, vagy szólisták, mint Alton Ellis, Slim Smith, vagy Bob Andyformálták a soundot a memphisi és detroiti zenékre alapozva. Számos Motown produkciónak megjelent a jamaikai megfeleloje, melyek által például némelyik muvész, mint például Alton Ellis nagyobb népszeruségre tett szert a szigeten, mint Marvin Gaye. A jamaikai RockSteady (itt a rock a beatre, a steady pedig a táncra vonatkozik), és az amerikai soul tehát egyáltalán nem távoli rokonok. Egyaránt dinamikus produkciók ezek, és ugyanúgy az osi fekete eredet-bol kísérleteznek. Coxsone stílusa természetesen befolyásolta és hatása alá kerítette a többi producert is, mint például Duke Reidet, vagy Prince Bustert, akik bíztak kezében, és számos felvételt készítettek vele közösen. Coxsone azonban sikerei ellenére sem pihent meg, a csúcson sem érte be ennyivel, és állandóan tovább kutatott és kísérletezett. Próbafelvételeit egybol dubplate-ekre vette, és a dance hallokban figyelte a közönségreakciókat. Számára többet jelentett az emberek rámozgása, mint a véleményük. Napjainkban már nem rohangál Coxsone soundsystem buliktól soundsystem bulikig, átengedte a terepet, és így a következo húsz évben szá-mos más kiváló producer váltogatta egymást, mint Jamaika vezeto producere. Coxsone energiáját inkább tehetségek felkutatásába ölte. Sugar Minott, Michigan and Smiley, Jennifer Lara, Freddie McGregor, vagy Johnnie Osborne, mind-mind Coxsone felfedezettjei. 1982-ben a “Full Up” (írta Jackie Mittoo és az originált realizálta a Sound Dimension) népszeru újrafelvételei, a “Pass the Kutchie” by The Mighty Diamonds és a “Pass the Dutchie” by Musical Youth az elso helyre robbant az USA-ában , Európában is hatalmas siker lett. Coxsone zenéje idotlen, a mai napig is kifogyhatatlan, nyomai majd minden zenében és riddimben fellelhetok.Coxsone Studio1-át bár már lehagyták sokan mások, és mégis - örökre felejthetetlen marad.

forrás:dancehall.hu