A rasztafárizmus története

Bevezetö

 A reggae mára az egész világon elismert zenei műfajjá vált. Itt europában is rengeteg rajongója van a reggaenek és különböző rokonainak. A reggae-zenék nagy része tartalmában szoros kapcsolatban áll a rasztafárizmussal és annak jelképeivel. De nem minden reggae kedvelő ismeri a hátterét ennek a zenének. “Babylon”, “Armageddon”, “Haile Selassie”, és persze “Jah Rastafari” mind fogalmak, melyet mindanynyian ismerünk, de mit is jelentenek valójában? Milyen kultúrtörténeti háttere van ennek a zenének, mely a rasztafárik felfogása szerint arra szolgál, hogy vallási tartalmakat terjesszen, és a gyűlölt Babylont tönkre énekelje (to chant down Babylon)?

Írásunkban megkisérlünk egy átfogó képet rajzolni a rasztafárizmusról, és annak a reggae zene tartalmára gyakorolt hatásáról. Ez az írás egy három órás rádioműsor alapján készült, mely 1999-ben a hamburgi FSK rádióban hangzott el.

(megjegyzés: FSK = Freien SenderKombinat - egy független hamburgi rádióállomás mely hallgatói adományaiból tartja fent magát.Mondhatni, a Tilos Rádió hamburgi megfelelője.)

Jamaika

A raszta-vallás őshazáját Jamaikát (jelentése: Xaymaca=föld, fából és vízből, vagy Chaymaka=vizes föld) 1494-ben Kolombusz által a spanyolok fedezték fel és hódították meg. Őslakói az Arawak voltak, egy békés törzsi társadalom, akik kb.700 évvel időszámításunk elött telepedtek itt le. 1517-től már megkezdődött az afrikai rabszolgák szigetre hozatala. 1670-ben egy 20 éves háború után hivatalosan a britteké lett a sziget.Jamaica 1962 augusztus 6. óta független állam, de formálisan még a mai napig is a Queen az ország első embere. Jelenleg Jamaikának mintegy 2,4 millió lakosa van. A vallásokra tekintve a lakosság 55%-a protestáns, 5%-a katolikus, 5%-a rasztafári, a többi része megoszlik hinduk, mohamedánok és egyéb vallások hívői között. A rasztafárizmust mint vallást a katolikus egyház előszőr 1982-ben ismerte el. Világszerte mintegy 5 millió rasztafári él.

Történelmi előzmények

 A Rasztafárizmus mára széles körben elterjedt nemcsak a különböző karibi szigeteken, hanem a kivándorlók által az USA-ban, Nagy-Britanniában, és Kanadában is. A rasztafárizmus egy olyan mozgalom melynek nincs egységes központi szervezete. Egy szélesen értelmezhető vallás, mely kiterjedhet a szigorú bibliai értelmezéstől, a fehérek totális megtagadásán keresztül, a relatív nyitott felfogásig.Úgyis mondhatnánk, hogy tulajdonképpen minden raszta egy saját egyéni vallást képvisel. A rasztafárizmus kezdete 1930-ra tehető, de gyökerei három tekintetben is régebbre nyúlnak vissza: szimbóliájában az angol bibliára, spirituálisan a nyugat-afrikai vallásokra, pszihológiájában az afrikai rabszolgák életének tanulságaira támaszkodik.

 Az 1700-as évek elején a szigetre érkeztek az első európai misszionárusok, akiknek azonban nem sikerült teljes mértékben az afrikai vallások kiirtása a feketék körében. Vegyesformák alakultak ki, melyek térségtől függően, vagy néhol inkább afrikai, másutt inkább keresztény töltésüek voltak. 1783-ban jöttek az első fekete bőrű szerzetesek észak-amerikából. Közülük ketten, George Liele és Moses Baker megalapították az első fekete egyházat, a “Native Babtists”-t. Népszerüségük kulcsa a keresztény tanítás afrikai spiritualittással való összehangolása volt. A keresztelkedést például oly módon tették elfogadthatóvá a feketék között, hogy a keresztelendőt ősi szokás szerint folyóba merítették, ahol afrikai felfogás szerint a védő szellemek lakoznak.

Etiópianizmus 1861-ben, 20 évvel a rabszolgaság megszüntetése után egy új vallási mozgalom vált mind népszerübbé: a “The Great Revival”: néhány fekete pap, akik titokban megtanultak írni és olvasni, elmélyültek az egyetlen hozzáférhető könyvben, a bibliában, és felfedezni vélték az ókori Egyiptom és Etiópia kultúrális jelentőségét. Megszületett a bibliának egy egészen új értelmezése, amely a feketék vágyainak megfelelt. Kialakult az úgy nevezett etiópianizmus, egy vallásos alapú politikai mozgalom. F.S. Roades színesbőrü teológus véleménye szerint, Etiópia szimbólikus-ereje abból az értelmezésből fakad, miszerint a biblia, több, mint 80 utalást tartalmaz a feketékre vonatkozólag, és ez is bizonyítani látszik, hogy Isten a fekete népek istene.

Marcus Garvey

 A XX. elején egy feketebőrü jamaikai, Marcus Garvey fekete nacionalizmust prédikált és ezzel egy hatalmas tömegmozgalmat indított el egész észak-amerikában. Ő volt a “Back to Africa” mozgalom megalapítója. A fekete és a fehér egyenrangusát hírdette. Ezzel megkisérelte a feketék önbecsülését visszaadni és felszólította őket a gyökerekhez vaó visszatérésre, a fehér kultúra megtagadására. Tanította, hogy Jamaica nem a fekete embereké, hanem a fehér kizsákmányolók - névszerint Babylon - országa. Az igaz otthon Zion. Zion Afrikában, ahonnan a fehérek egykor a feketéket elhurcolták. Garvey végcélja minden fekete visszatérése Etiópiába, az egyetlen soha nem kolonizált, önálló afrikai országba volt. 1919-ben Garvey egalapította a Black Star Line hajózási céget, mely ezt a célt volt hívatott szolgálni. Értékpapírokat bocsátott ki kizárólag feketék részére, ezáltal milliós bevételekre tett szert. Rossznyelvek szerint, Garveynak esze ágában sem volt feketéket Afrikába utaztatni, hanem mindez csak egy pénzszerző húzás volt részéről. Mindenesetre, szervezete, az “Universal Negro Improvement Assocition” (UNIA) összesen mintegy 3 millió tagjával komoly politikai tényezőnek számított.

Garvey nagy befolyást gyakorolt a fiatal afrikai politikusokra, mint “Zik” Azikiwe-re Ghanaból, Kwame Nkruma-ra szintén Ghanaból, vagy Jomo Kenjatta-ra Kenyából, akik később a függetlenségbe vezették országaikat. Garvey 1921 -ben New Yorkban megalapította az “African Orthodox Church”-t, ám 1925-ben adócsalás miatt börtönbe került. Marcus Garwey 1940-ben Londonban magányosan hunyt el. A függetlenség óta Jamaikában nemzeti hősként tisztelik, teteme ünnepélyesen Jamaikára került, ahol egy mauzóleumban őrzik. Egyik legfontosabb mondata, mely ránk maradt, különleges jelentőséggel bír a rasztafárizmus kialakulásával kapcsolatban:

 “Tekintsetek Afrika felé és ha egy fekete királyt koronáznak, akkor tudjátok, hogy közel van a feltámadásunk napja.”

A rasztafárizmus története 2.

 Haile Selassie I Etiópiában 1928 október 7-én Ras Tafari Makonnent királlyá (negus) koronázták. Császárrá, illetve a királyok királyává 1930 november 2 -án vált Zawditu császárnő rejtélyes halála után. Nevét ezután Haile Selassie I -re változtatta.

 Haile Selassie, Dávid 225. utódjának, valamint Salamon király és Sheba királynő örökösének számít . Az eseményt Jamaikában Garvey hívei jelzésnek vették: “eljött a fekete király?” - tették fel sokan a kérdést. Nem kevesen voltak, akik Garvey jóslatainak beteljesülését látták Haile Selassie-ben, és élő istenként tisztelték. Megalakult egy vallásos csoport, mely magát a császár polgári neve után, “Rastafarians” -nak nevezte. Vallották többek között, hogy a feketék az ősi izraeliták reinkarnációi, hogy Haile Selassie az élő isten, hogy Etiópia a menyország, hogy Jamaika maga a pokol, hogy a feketék a fehérknél magasabbrendűek, és hamarossan ők fogják a világot írányítani, továbbá, hogy a császár és isten, Haile Selassie a közeljövőben kezdeményezni fogja visszatérésüket Etiópiába.

 A Rasztafári vallás rengeteg követőre talált a gettókból, hiszen rengeteg feketének vissza adta az önbecsülését, és a reményét egy szebb jövőre. A visszatérés azonban soha nem következett be. Haile Selassie személyesen végül csak 1966 -ban látogatott el Jamaikára, ahol százezrek várták jövetelét. Haile Selassie meglepetésre azonban nem nyilatkozott sem a Rasztafárizmusról, sem saját isteni mivoltáról. Elterjedt a hír, hogy a császár titokban ennek ellenére egy komunikét adott át néhány jeles raszta-vezetőnek, miszerint a visszatérésre csak akkor kerülhet sor, ha Jamaika először felszabadítja magát a neokolonializmus rablásai alól. Ezzel a Raszta-vallás egy konkrét pontja - miszerint a visszatérés oldja majd meg az élet problémáit - megsemmisült, hiszen az afrikába való visszatérés egy meg nem nevezett távoli időpontra tolódott.

 Pár évvel egy palotaforradalom után, 1975 augusztus 27-én, hatalom nélkül, megalázottan hunyt el Haile Selassie. A jamaikai rasztákat ez azonban nem zavarja, szerintük “you nuh cyan bury Jah”, azaz, Jah-t nem lehet el temetni. Jah Az istennév eredete nem tisztázott. A magyarázatok között szerepel például a maroonok isten megnevezése: Jah, a Jah, mint Jehova rövidítése, vagy a hindu szó: Jai, ami a hinduk isten tiszteletében szerepel. Istenkép A raszták szerint a keresztények istene nem lehet valódi isten, hanem mindössze Jah elváltoztatott másolata - a gyűlölet, a vér, a háború, és az elnyomás istene. Az igazi értékek azonban Szeretet, Egység, Béke, Egyenjoguság, és Igazságosság.

 Ezek az élet valódi törvényei, és csak ezek betartása garantálják az örök életet.Isten a raszták hite szerint nem szellem, hanem élő lény, és ő az élők istene, aktív a világban, a természetben, és az emberben. Halál A raszták hisznek az örök életben, hitük ezzel kapcsolatban nagyjából megegyezik a klasszikus afrikai szellemvándorlás elmélettel.

 “Ha egy rasztafári öreg kora miatt meghal, akkor nem igazán halott. Testének atomjai visszavándorolnak a mindenségbe, hogy újból összeállva egy újszülöttet képezzenek, így az élet folytatódik tovább.” (Ras Moses)

Zion és a Visszatérés Zion a hely, ahol mindenki találkozni fog, aki nem vette fel Babylon tévtanításait, és Zion a választópont, ahol a zsidóság és a kereszténység találkozik, a szent föld. A visszatérés mára már nem szó szerint értendő, mint egy helységváltoztatás, amely által megszünik az éhség és szegénység, hanem egy tágabb értelemben vett spirituális cél. Babylon Babylon a borzasztó világ, ahol a rasztafáriknak élniük kell. Babylon a nyugati világ korrupt otthona. Szűkebb értelemben a rendőrségre is érvényes, amely ezt a gyalázatos rendszert védi. Ritkábban az egykori gyarmatosító anyahatalmakra, a sötétség és romlottság központjainak megnevezésére is használják.

Armageddeon

 Az armageddeon a jó és a rossz végső összecsapását jelenti. Lion of Judah Az oroszlán amelett, hogy afrika szimbóluma, a rasztafárik számára a felszabadító harc jelképe. Ez a felszabadító magatartás érvényes minden politikai, kultúrális, vallási, szociális elnyomással szemben. A raszta-vallásból egy élet- és gondolkodásforma, beszéd és zene alakult ki,amely a jamaikai kultúra szerves részének tekintendő.

A rasztafárizmus egy megélt hit, melyet fiatal európai balodaliak is gyakorolnak. A rasztafárizmus népszerűsége nem csupán egzotikájával és hipnotizáló zenéjével, hanem a “rendszer” ellen tanúsított magatartásával magyarázható. A rasztafári nem elégszik meg a filozófiai igazságokkal, hanem konzenkvensen ki is éli ezeket, amivel egy élő alternatívának számít a “rendszerben”.

A rasztafárizmus története 3.

A rasztafári életfelfogás

 A raszta életet meghatározza az összetartozás érzése minden raszta között. Ezt a rasztafárik “oneness”-nek hívják. Sok rasztafári közösségben él egymással. Isten tisztelete meghatározza életüket. Tulajdon nem létezik, ideális esetben a földterületet amelyre szükségük van, elfoglalják. Hazugság, lopás, gyülölet, féltékenység, irigység, árulás elitélendő magatartásnak számít. Sok szempontból egyenjoguság uralkodik (bár ez nem igaz a nők helyzetére), de nem azért mert törvények vannak, hanem inkább mert a vallásukat következetessen betartják.

 A rasztafári és a társadalom A raszták nem végeznek bérmunkát, mível szerintük az egyenlő a rabszolgasággal. Inkább kereskedésből, kézimunkákból, fuvarozásból élnek, vagy festéssel, zenéléssel, szobrászkodással keresik meg a szükségest.

Jamaikában mindenkinek meg van a véleménye a rasztákról: a felső- és középréteg egyszerűen brutális hippiknek tartja őket, akiket irtani kellene, a kormány tolerálja őket, és megprobálja politikai céljaihoz felhasználni, a rendőrség pedig egy fajta háborút folytat ellenük. A ganja élvezete miatt is gyakran kerülnek összetűzésbe a törvénnyel. A büntetések szigorúak.

A raszták ezt a fajta üldözöttséget elnyomásnak tartják, ez az életérzés áthatja és befolyásolja nagymértékben a zenéjüket is. Megjelenésük, öltözködésük, a hajviseletük (dreadlocks) is sokakban ellenérzést vált ki.

Jellemző a velük szemben tanusított hozzáállásra, hogy rasztahajú gyerekeknek például egyes iskolákban tilos az intézmény látogatása. Táplálkozási szokások “Legyen tested egészséges, hogy fejed gondolkozni tudjon” - mondják a raszták.

A rasztafárik nem fogyasztanak magas alkoholtartalmú italokat, és “mű” táplálékokat, valamint húst sem. Vallják, hogya hús, hal, szárnyasok, a tojás a gyomrot “temetővé” változtatják. Csak ami a földből nő, teljesen friss és természetes, az ehető. Nem használnak sem sót, sem bármilyen kémiai anyagot. Konzervételeket “eltemetett tápláléknak” tartják. Konyhai eszközeik is kizárólag természetes anyagokból készülhetnek.

Dreadlocks

A Dreadlocks az odaadás szimbóluma. A fekete öntudat, a büszkeség és tisztelet jelképe, amely az oroszlánok sörényének is tiszteleg. Minnél hosszabb a dreadlocks, annál régebben követi viselője a raszta felfogást az élet szent útján. Egy rasztafári dreadlocks nélkül, egy “baldhead”, akit nem lehet komolyan venni. A raszták számára komoly spirituális jelentőséggel bír a dreadlocks, vallják, hogy általa tisztábban lehet gondolkodni, segít a veszélyek korai felismerésében, és egyfajta antennaként szolgál Jah inspirációjinak vételére. Ha egy rasztafári elhagyja a házat, akkor egy sapkát hord, az úgynevezett tam-ot, mely leggyakrabban piros, arany, és zöld színü.

Ganja

 A ganja szívása inkább férfidolog, mint sem női. Ganja (vagy marihuana, nevezik “herb” -nek is, más néven Jeruzsálem kenyere, Királykenyér, a tudás növénye), cannabis sativa, a rasztafárik szent növénye, melyről a biblia is több helyen említést tesz. A ganja fontos szerepet tölt be a vallásos elmélyülésben, mível mélyebb és tisztább belátásokat tesz lehetővé az élet kérdéseire. Kapcsolatot teremt a szellemhez. Ganja szívás alatt a férfiak le kell, hogy vessék sapkájukat, a tamot.A rasztanők feje mindig takarva van.

Ganja az agy táplálékának számít, mindenre alkalmazható gyógynövény, segít az asztma, megfázások, gyomorbajok, láz, reuma és sok más egyéb betegség gyógyításában. Senki nem tartja károsnak, sőt már 2 éves gyerekeknél is alkalmazzák.

 A Ganját szívják, teát főznek belőle, ételekhez használják, és külsőleg is alkalmazzák. Használata psycho-spirituális effekteket okoz, és szociális, vallási funkciója van. Víziókat hív elő, erősíti az egység és összetartozás érzését, megenyhíti a félelem és harag érzését és nyugalmat ad a szellemnek. Valószínű, hogy a ganját indiai munkások, a “coolie”-k honosították meg a szigeten. Ezt látszik alá támasztani, hogy a ganját gyakran “coolie herb”-nek is hívják.

 1924 elött a brittek hivatalosan szállították ide, és árulták az indiai munkásoknak. Az 1960-as években a ganja exportja az USA-ba egy multi-millió-dolláros üzlet volt - évente. Ma, annak ellenére, hogy a ganja termesztése, árulása, és élvezete is büntetést von maga után, fontos mezőgazdasági tényezőnek számít.

Zene

A ganja szívása mellett a zene a legfontosabb médium a meditáláshoz. Azt tartják, hogy raszta a vallás és reggae a mise. Eredetileg a rasztafárik zenéje dobokból és beszéd-énekből állt mindössze.Gyökerei a Burru-ban egy réges-régi afrikai zenei formában rejlenek. A Burru eredete valószínüleg ghanai, vagy nigériai hagyományokra épül.

Burru volt az egyetlen afrikai zene, amelyet a rabszolgatartók engedélyeztek. Mezőkön játszották a munkatempó növelésére. A Burru-ból átvett ritmus csak lassan nyerte meg a raszták tetszését. A késői 50-es években azonban Count Ossie rendszeres tábora egy zenei találkozóvá fejlődött.Az összejöveteleken a jazz, a mento, a rhythm and blues elemei ötvözödtek a raszta-zenével. Sokan akik itt megfordultak Ossie-nál a Jam-sessionokon, késöbb nagy szerepet vállaltak a ska, és a reggae kifejlődésében. Megfordult itt például Don Drummond, Rico Rodriguez, vagy Roland Alphonso is. A 60-as évektől osztódott a zenei áramlás. Egyrészt a raszták egyre nagyobb befolyást gyakoroltak a népszerüsödő zenére, másrészt elhatárolódásuk az üzleti világtól, Babylontól, más vonalra irányította őket, pontosabban a Nyabinghi dob-zenéhez. Nyabinghi egy ősi afrikai kultúra, a rasztafárizmus előfutárának tekinthető. Zenéjében a komplex dob ritmusok, és a szívdobogást imitáló basszusvonal a meghatározó.

Ma gyakorta említik a reggaet és a rasztafárizmust egy levegővétellel, erről azonban a Nyabinghi-rend tagjai eképpen vélekednek:

“Reggae is some sort of a mix-up, mix-up business. Only Nyabinghi music is divine and pure Rastafari music.”

Sok raszta szerint azonban nincs ellentmondás a vallásuk és a reggae-üzlet között.Sőt szerintük ez legitim, és az egyetlen becsületes módja a Babylonban való túlélésre.

forrás: dancehall.hu