A Ska korszak a jamaikai történelem egyik legtermékenyebb és legizgalmasabb időszakában tört be.

Az 1940-es évek politikai zavargásai az 1960-as évek nagy parlamenti csatározásainak eredményeiképpen érték el csúcspontjukat. Ezek a viták, a P.N.P. képviselője, Norman Washington Manley és a J.L.P-s Sir Alexander Bustamante között zajlottak, és a jamaikának Nagy-Britanniától 1962-ben megszerzett függetlenségének kapuját megnyitó Nyugat Indiai Federációra vonatkozó terv bukásához vezettek. A fejlettebb gazdaság lehetővé tette, hogy az emberek egyre nagyobb tömegei vegyenek részt a kulturális életben, és ez elősegítette a jamaikai zene fejlődését is. A 40-es évek vége volt az, az időszak, amikor a "Swing" volt a legelterjedtebb zenei forma, amelyet az úgynevezett "Society Bands - Társasági Együttesek" gyakoroltak Jamaikában. Az olyan dalok, mint a "Begin the Beguine" és a "Stormy Weather" nem csak a felső osztályokban szereztek népszerűséget, hanem az egyszerű emberek körében is. Az olyan "Society Bands"-ek, mint az Ivy Graydon, George Alberga és a Whylie Lopez társasági partikon játszottak a brit hadseregnek az Up Park táborban és az Egyesült Gyümölcs Kereskedelmi Társaság tulajdonában lévő kingstoni Myrtle Bank szállodában. A kisebb együtteseket "Road Bands - Utcai Együttesek"-nek hívták, mint például Eric Deans, Roy Colburn, Sonny Bradshaw, Val Bennett, Baba Motta és Redver Cook, akik különböző éjszakai klubbokban játszottak. A Wicky Wacky-ben lépett fel Roy White, Sonny Bradshaw pedig a Bournemouth-ban játszott. A Colony Klubban lépett fel Eric Deans és míg a többi klubban, mint például a Glass Bucket vagy a Club Havana-ban a fellépők változtak. A zenei ihletet Count Basie, Stan Kenton és Woody Herman adta, akiknek az anyagait játszották az Egyesült Államokból importált repertoár felhasználásával. Fontos hozzá hozzátennünk, hogy milyen jelentős szerepet játszottak az olyan együttesek, mint Eric Deanséké amelyben sok, ha nem a legtöbb Ska zenész kezdte el pályafutását. A "rhythm and blues" lemezek USA-ból való importálása hozta létre azt, amire ma "blues dances"-ként emlékezünk. Ez azonban a rosszhírű házakban indult el, amelyek külföldi tengerészek szálláshelyéül is szolgáltak akik szintén részt vettek a lemezek behozatalában, ami ahhoz vezetett, hogy megszűntek a "Road Bands"-ek és soundsystemek vették át az irányítást. Ebbe a változékony közegbe került bele a fiatal Clement Dodd, blues rajongó, egy ember, akinek álmai voltak. Ő a nagy jamaikai együttesekkel nőtt fel, az amerikai rhytm and blues lemezek gyűjtője volt, ő volt a legtökéletesebb megalakítója annak, ami a mai modern zene egyik legnagyobb ágát képviseli: a jamaikai ska, rocksteady és végül a reggae...