REGGAE

-t�rt�neti �ttekint�s

"A gett�ban nagyon sok sr�c sz�m�ra sz� szerint a zene volt az egyetlen es�ly arra, hogy kiker�lj�n onnan. Szerencs�re a sound systemeknek sok zen�re volt sz�ks�ge, �gy es�ly ad�dott arra, hogy mindig valami �jjal �lljanak elõ. Val�j�ban a ska helyettes�tette a rhythm & bluest, amikor annak lej�rt az ideje. A '40-es �vek v�g�n nagyon sok big band alakult, mint pl. Eric Dean� �s Val Bennett�, akik nagyon akt�vak voltak, amikor a zene reggae-v� v�ltozott. A f�ggetlens�g, a rem�ny �s az optimizmus korszak�ban a ska kezdetei kifejezt�k az emberek t�l�rad�s�t. A basszusban a kor�bbi szabad st�lus helyett fesz�lts�g k�pzõd�tt. A ki�br�ndul�s a zene rock steady-v� val� lelassul�s�t eredm�nyezte. A rock steady a f�ggetlens�g ut�ni fiatals�g elsõ gener�ci�j�nak zen�j�t k�pviselte. Elvetett minden amerikai hat�st �s teljesen jamaicaiv� v�lt. A basszus nagyon dallamos volt, �s az elsõ �temhez nem j�tszott�k. Azt�n bej�ttek a t�rsadalmi t�m�k, tiltakoz� felv�telek, m�g Desmond Dekker Israelites c�mû dala is egy panasz a szeg�nys�grõl.

A reggae meghat�roz� jellemvon�sa, hogy t�rsadalmi zene ­ mint a calypso ­ idõszerû t�m�kat vonultat fel.

A R&B jelentõs�ge a reggae sz�m�ra a szink�pa volt, mely a jamaicai zene d�ntõ von�s�v� v�lt, a jamaicai templomokban haszn�lt tapsol�s �nekl�ssel �llt kapcsolatban. Az eg�sz egy gy�k�rbõl sz�rmazik, az �ltetv�nyek zen�j�bõl. Mind az �nekst�lust, mind a sz�veget tekintve a templom meghat�roz�ja a reggae-nek. Sok rastadalt a himnuszokb�l vettek �t, kiss� ironikus, de t�ny, hogy a rastafari hit terjed�se mindent a reggae-nek k�sz�nhet, k�l�n�sen az �nekeseknek, �s m�g Bob Marley elõtt az olyan zenekaroknak, mint a The Ethiopians �s a Big Youth, melyek nyelvezete a gett�ban �lõ fiatalok sz�haszn�lat�nak r�sz�v� v�lt. A producerek szerep�re n�ha t�l nagy s�lyt fektettek, pedig gyakran õk csak azok a p�nzzel rendelkezõ emberek voltak, akik a zen�szeket fizett�k.

Val�j�ban maguk a zen�szek hozt�k az igazi v�ltoz�sokat, ahogy a The Hippy Boys, a Barrett Brothers dob-basszus szekci�ja j�tszott, akik a The Wailers ritmusszekci�j�v� v�ltak. A digit�lis felv�telek felfedez�s�vel, mint pl. Steelie �s Clevie zen�j�ben egy sz�lsõs�ges minimalizmus jelent meg. Egyfelõl a zene teljesen technikai, m�sfelõl pedig a ritmusok m�g ink�bb jamaicai, afrikai vall�si kultuszokb�l (Eto, Pocomania, Kumina) sz�rmaznak, melyek Shabba Ranks, vagy Buju Banton �ltal haszn�lt �temekrõl gondoskodnak. �gy a technol�gia haszn�lat�nak elterjed�se ellen�re a zene m�g eredetibb� v�lik a visszhangok seg�ts�g�vel az eg�szen �reg hallgat�k sz�m�ra is, mert azt visszhangozza, amit elõsz�r hallottak a vid�ki Jamaic�ban." (Linton Kwesi Johnson)

 A m�sodik vil�gh�bor� ut�n m�g gyorsabban felbomlott Jamaic�ban a m�r h�bor� elõtt is omladoz� Brit Birodalom. 1962-re Jamaica auton�m ter�let lett, de m�g mindig a Nemzetk�z�ss�g tagja maradt, �s a jamaicai popul�ris kult�ra, k�l�n�sen a zene, elkezdett erre reflekt�lni. Ugyanebben az �vben egy �j zenei st�lus, a ska bukkant fel, hogy kifejezze az �jonnan felszabad�tott t�megek t�rekv�seit. Ez volt az a kontextus, melyben a fiatal Robert Nesta Marley felnõtt. Bob Marley vitathatatlanul rendk�v�l tehets�ges �s tudatos mûv�sz volt, lehetõv� v�lt sz�m�ra, hogy a jamaicai gett�l�t saj�toss�gait �ltal�nos jelent�ssel b�r� kifejez�sekk� ford�tsa le. A vil�gon sokak sz�m�ra õ k�pviselte a jamaicai zen�t.

1945 �ta Jamaica mag��v� tette �s �talak�totta az amerikai popul�ris zenei form�kat, a swinget, a bebopot, a rhythm & bluest �s a soult ­ �gy keverve ezeket, hogy saj�t c�ljaikat szolg�lj�k. A h�bor� v�g�re rengeteg swing zenekar alakult - az egyik legjelentõsebb Eric Dean csoportja ­, �s az eg�sz orsz�gban ezek a zenekarok j�tszottak a b�lokon. A reperto�r olyan amerikai szerzõk mûveibõl �llt, mint Count Basie, Duke Ellington, Glenn Miller. 1950-re a big bandeket �jabb fel�ll�sok v�ltott�k fel, kisebbek, �s izgalmasabbak, a bebopt�l �s a rhythm & bluest�l modernebb �s nyersebb hangz�suk volt. Nagy sound systemek kezdt�k el j�tszani ezt az �j zen�t ­ Count Smith the Blues Blaster, Goodies', Count Joe, Sir Nick the Champ, stb. ­, Kingston gett� �vezeteiben, �s a zene eljutott az orsz�ghat�rokig. Kingston ter�lete �gy nõtt, ahogy az emberek a v�rosba j�ttek, hogy r�szes�ljenek az �j, h�bor� ut�ni �letst�lusb�l, amely mag�ban foglalta a nyitott helyeken, �n. "gyepek"-en tartott b�lokat is. Az 1950-es �vek k�zep�re k�t ember, akik d�ntõen befoly�solt�k a jamaicai zene j�võj�t, csatlakozott a sound system oper�torok leg�nys�g�hez, egyik�k Duke Reid volt, aki a Bedford Trojan kamion ut�n, amivel a felszerel�s�t sz�ll�totta, Trojannak h�vta mag�t, a m�sik pedig Clement Seymour Dodd, aki hangz�s�t a krikettj�t�kos ut�n Sir Coxsone Downbeatnek nevezte el. Az �vtized m�sodik fel�ben ez a p�ros vezette a zenei h�bor�t, amely m�g a '60-as �vekben is j�csk�n tartott.

Az '50-es �vekben a jamaicai lemezipar is megsz�letett. Stanley Motta saj�t st�di�j�ban egy kezdetleges berendez�ssel felvett n�h�ny darabot a ment�k�nt ismert jamaicai calyps�b�l. Azt�n 1954-ben Ken Khouri elind�totta a Federal Recordsot, p�r sz�z, az �llamokb�l enged�lyezett, 78-as fordulatsz�m� lemezt, valamint n�h�ny helyi felv�telt megjelentetve. A '60-as �vek elej�n m�s producerek is beindultak, Prince Buster otthagyta Coxsone Duddot, hogy elind�tsa saj�t system�t, a Voice Of The Peoplet, amely a legnagyobb� v�lt a szigeten, de Coxsonet �s Duddot nem mozd�thatta el a cs�csr�l ­ Buster olyan ma is ismert klasszikusok felv�tel�t fel�gyelte, mint pl. az Oh Carolina. A jamaicai producerek az elej�n nem csin�ltak m�st, mint, hogy az amerikai rhythm & bluesnak megcsin�lt�k a maguk m�solatait, mindezt Buster v�ltoztatta meg, git�rosa Jah Jerry nem a hangs�lyos �temr�szt emelte ki, hanem a szink�p�ra helyezte a hangs�lyt ­ �s mind a mai napig ez a technika az alapja a jamaicai zen�l�si m�doknak. Ez v�lt alapvetõ r�sz�v� egy fejlõdõ form�nak, �s ez volt a ska.

1962 �s '66 k�z�tt rengeteg lemez jelent meg, Bob Marley ezalatt vette fel elsõ albumait, a jelentõsek a Coxsonn�l '63-t�l, a The Wailers tagjak�nt k�sz�tett lemezek. A Wailers ezekben az �vekben egyike volt a sok �nekegy�ttesnek, olyanokkal versengtek, mint a The Maytals, vagy a The Charmers. Hatalmas n�pszerûs�gnek �rvendtek az olyan sz�l��nekesek is ­ mint pl. Delroy Wilson, Alton Ellis, Derrick Morgan, stb. ­, akik nemcsak ska dalokat, hanem ballad�kat �s soul dallamokat is �nekeltek. Mivel Jamaic�ban a zene erõsen �sszekapcsol�dott a politikai �s t�rsadalmi mozg�sokkal, �s a gett�k fiataljai nem osztoztak az uralkod� ir�nyzatok optimizmus�ban, a zene is kezdett lelassulni, a '60-as �vek m�sodik fel�ben a ritmusok sz�tdarabol�dtak, az ugr�l�s sk�t felv�ltotta a r�videbb mot�vumokat ism�telgetõ rock steady. De ez ir�ny nem tartott sok�ig, hamar �talakult a m�g ink�bb l�ktetõ �s feszes reggae-v�, egy olyan szakasz kezdõd�tt ezzel, amely �j munkam�dszert k�v�nt ­ �s ezzel egy�tt a r�gi producerek zenei uralkod�s�nak v�g�t is jelentette ­, fejlõd�tt a st�di�technol�gia, az �vtized v�g�tõl soks�vos st�di�k kezdtek mûk�dni. Ezt a v�ltoz�st elsõdlegesen h�rman vitt�k v�gbe: Edward 'Bunny' Lee, Lee 'Scratch' Perry �s Osborne Ruddock, ismertebb nev�n King Tubby, mindh�rman vagy Doddn�l vagy Reidn�l kezdtek. A ska �s rock steady nagy producerei nemsok�ra azon vett�k �szre magukat, hogy kor�bbi alkalmazottaikat m�solj�k. King Tubby Reidn�l, mint mesterszalagk�sz�tõ rendszeresen �ll�tott elõ olyan acet�tokat (egyoldalas, l�gyviasz lemezeket), melyeket kiz�r�lagosan arra k�sz�tett, hogy maga �s n�h�ny m�s sound system haszn�lja õket. Amikor egy dub plate-en kihagyta az �nekes r�szt, val�ban �j v�ltozatok sz�lettek, King Tubby fedezte fel mind a dubot, mind a dee-jayked�st, mind a toastol�st, ezek a technik�k a k�sõbbiekben a remix �s a rap form�j�ban sz�d�letes "karriert" futottak be a popzen�ben. 1964-re Lee Perry l�trehozta saj�t kiad�j�t, az Upsetter Recordsot, �s a k�vetkezõ �vekben lemezei bejutottak az angol list�kra is ­ �s ez seg�tette k�t �j lemezt�rsas�g beind�t�s�t is (Trojan Records �s Pama Records) melyek azzal a c�llal j�ttek l�tre, hogy jamaicai zen�t adjanak el a norm�l afrikai-karibi piacon k�v�l is. Perry '69-ben a The Wailers mell� �llt, �s egy olyan egy�ttmûk�d�s kezdõd�tt el, amely mindk�t f�l r�sz�re n�h�ny kitûnõ lemezt eredm�nyezett, de ez jelentõs fordul�pont volt a jamaicai zene eg�sz fejlõd�s�re n�zve ­ a '70-es �vek elej�re lelass�tott�k az �temet, �s a reggae ezzel egy m�sodik f�zisba l�pett. Fontos momentum, hogy Jamaic�ban nem sz�ntak hõstettet a zen�nek, m�g a vil�g t�bbi r�sz�n egy rockalbum elk�sz�t�s�hez n�ha egy �v is kellett, Bunny Lee Kingstonban k�pes volt egyetlen �jszaka alatt h�rom albumot is �sszehozni. Idõk�zben Jimmy Cliff seg�tett abban, hogy nemzetk�zileg is megismerj�k a jamaicai zen�t. Cliff a The Harder They Come c�mû filmben hat�sosan alak�tott egy vid�ki fi�t, aki a kingstoni gett�ba k�lt�zve pr�b�l �rv�nyes�l�st keresni a zene�zletben. A film zen�j�t tartalmaz� LP ikonn� v�lt, kieg�sz�tve a Toots And The Maytals szint�n t�m�ny Funky Kingston album�val. Hamarosan megjelent az ugyancsak hat�rk�vet jelentõ Wailers-lemez is, a Catch a Fire. King Tubby addig fejlesztette st�di�k�pess�g�t, m�g sz� szerint �lõben keverhetett dubot ­ pl. Lee Perry sz�m�ra ­ k�zvetlen�l a n�gys�vos szalagr�l. Sok ilyen dubr�l sohasem k�sz�lt szalagm�solat, �gy ezek most csak a r�gi 45-�s fordulat� kislemezek B oldalain l�teznek. Jamaic�ban, ahol a technikai erõforr�sok gy�rek, mindent folyamatosan �jrahasznos�tanak, a ritmusokkal ugyanez t�rt�nt, Bunny Lee egyetlen ritmust haszn�lva egy eg�sz lemezt meg tudott csin�lni. King Tubby dubjai �j lehetõs�geket nyitottak a dee-jayk sz�m�ra, hogy mind jobban kifejlessz�k sz�vegeiket, U Royt k�vetve olyan m�ig is ismert dee-jayk j�ttek, akik �nekesekk�nt is elismertek lettek: Dennis Alcapone, I Roy, Big Youth, Dillinger, Prince Jazzbo,Trinity, Clint Eastwood, Tappa Zukie. A gett�ban, ahol az el�gedetlens�g mindig jelen volt, Marcus Garvey radik�lis eszm�i n�vekvõ hajt�erõt jelentettek, a hagyom�nyos t�rsadalmi demokr�cia nem sokat seg�tett a szenvedõk helyzet�n. A garveyizmus a rastafarianizmus spiritu�lis �zenet�vel kombin�lva �gy tûnt �letk�pes alternat�v�t k�n�l arra, amit sz�les k�rben Babilon korrupt rendszerek�nt fogtak fel. Ezek az eszm�k erõsen kifejezõdnek a reggae-ben, a korai producereknek nem volt sok k�z�k a rasta orient�lt sz�vegekhez, de a Lee Perry �s t�rsai �ltal lelass�tott ritmusok alkalmass� v�ltak az �zenet hordoz�s�ra. Perryt �s Bunny Leet k�vetve producerek eg�sz gener�ci�ja �rkezett ­ az olyanok, mint Keith Hudson, Glen Brown, Vivian Jackson, Winston Holness, �s az olyan mûv�szek, mint Augustus Pablo, Abyssinians, Black Uhuru, Burning Spear k�szek voltak maguk�v� tenni az �j roots-filoz�fi�t. Amikor Bob Marley '72-ben leszerzõd�tt az Islandhez, ez annak a kezdet�t jelentette, hogy a vil�g elismeri az õ eredetzen�j�t �s egyben a reggae �j, nemzetk�zileg orient�lt form�j�nak megsz�let�s�t, amely messze elt�volodott a dancehallt�l. A '70-es �vek k�zep�tõl felgyorsult az iram, Bunny Lee hihetetlen sikereknek �rvendhetett �j �nekes�vel Johnny Clarke-kal, a Hookim testv�rek pedig megnyitott�k Channel One nevû st�di�jukat, session zen�szekkel l�trehozt�k a The Revolutionairest, de m�s neveken is k�sz�tettek felv�teleket t�bb producer felk�r�s�re, �s hangz�suk uralkod�v� v�lt. K�t zen�sz, a dobos Lowell 'Sly' Dunbar �s a basszusgit�ros Robbie Shakespeare egy �j formul�t fejlesztett ki a rock steady �s reggae ritmusainak v�ltozataival, ami 'rockers' n�ven v�lt ismertt�. A korszak kiemelkedõ lemezei: I Roy tr�g�r toastja, a Wedding, Junior Byles brilli�ns roots-dallama, a Fade Away, �s Mighty Diamonds Right Time-ja. M�s producerek is siettek lem�solni a Channel One hangz�s�t, a Retirement Crescent st�di� '76-ban sikeres lett a Culture Roots zenekarral �s Prince Far I-jal, aki a '60-as �vek �ta toastolt. Mindek�zben a politikai vet�lked�s od�ig fajult a N�p Nemzeti P�rt �s a Jamaicai Munk�s P�rt k�z�tt, hogy �sszecsaptak Kingston utc�in, az �rtelmetlen gyilkol�sban tragikus m�don emberek sz�zai vesztett�k �let�ket, k�zt�k nem kev�s �nekes �s zen�sz. De a zene nem �llt meg, �s felv�telek v�get nem �rõ folyama �ramlott ki a kingstoni st�di�kb�l. Az olyan �nekesek, mint Lincoln 'Sugar' Minott �lõben �nekelhettek a sound systemek �ltal j�tszott acet�tok ritmuss�vj�ra, az õ eset�ben besz�lhet�nk elõsz�r a t�nctermekben dancehall zen�rõl. Sly �s Robbie '76-ban �jraind�totta a Taxi nevû kiad�j�t �s gyors sikereket �rtek el Gregory Isaacsszel, aki ebben az idõben a legnagyobb sz�l� elõad� volt Jamaic�ban. A Black Uhuru az ugyanitt el�rt sikersorozat ut�n '80-ban az Islandhez szerzõd�tt, �s az �vtized k�zep�ig kiadott n�h�ny nagy p�ld�nysz�m� albumot. Bob Marley hal�la ut�n a dancehall �jra f�kuszpontba ker�lt, �s az elõad�k kiz�r�lag ezen a k�zegen kereszt�l kaptak sz�lesebb figyelmet. Sok dee-jay sz�kimond� szexu�lis t�lt�sû sz�veget haszn�lt, az �j st�lust slacknek (laz�nak) nevezt�k el, ez a jamaicai zen�ben a ska-idõk �ta jelen volt, �s az olyan lemezlovasok, mint Echo, Walton Irie, Johnny Ringo �s Yellowman tov�bbvitt�k �s teljesen �j szintre helyezt�k ezt. A '80-as �vekben Jamaic�ba is meg�rkezett a digit�lis technika, elõsz�r King Jammy sound systeme haszn�lt digit�lis keyboardot, mindenki m�st legyõzve ezzel a t�ncparketteken, olyan �j ritmust szerkesztve, amivel meghat�rozta a jamaicai zene j�võj�t. Olyan tehets�ges raggamuffin �nekesek vett�k fel ezt a technik�t, mint Barrington Levy, Half Pint, Coco Ten, �s a legsikeresebb �nekes Frankie Paul. Ahogy a '60-as �vekben Coxsone-�, a '70-es �vekben Tubby� volt a vezetõ sound system, �gy a '80-as �vekben King Jammy� lett az. Ez az uralom azt jelentette, hogy mindig kiemelt �j tehets�geket, Chaka Demus ut�n Shabba Ranks is csatlakozott hozz�, aki a mûfaj egyik legkir�v�bb �s legtehets�gesebb elõad�ja. Donovan Germain producernek '81 �ta l�tezett egy Penthouse nevû st�di�ja, ami a Channel One tematikai folytat�s�nak tekinthetõ, �s ahol olyan sikerek k�sz�ltek, mint Sugar Minott Good Thing Going albuma, �s Freddie McGregor Just DonÕt Wanna Be Lonelyje. Az �vtized v�g�re a st�di� alapvetõen hozz�j�rult a modern dancehall hangz�shoz, �s olyan l�lekkel teli �nekesekkel csin�ltak felv�teleket, mint Marcia Griffiths �s Beres Hammond, kombin�lva a legjobb deejayk hangz�saival.