Sok st�lus hatott napjaink elektronikus zen�j�re, de tal�n az egyik legt�bb hat�st a klasszikus reggae �s dub gyakorolta r�. S�t, alkot�elemei a mai napig tetten �rhet�k.

- A gy�kerek :

A h�bor� ut�ni `50-es �vekben, Jamaik�ban az �ppen teret h�d�t� t�skar�di�kkal besziv�rogtatott r`n`b �s jazz ad�sok nyomot hagytak az emberekben. A helyi lakosok egyik fele t�bb zenei ir�nyban is k�pezte hangszeres tud�s�t, m�g m�sok r�j�ttek, hogy nem kiz�r�lag az �zletekben sz�lhat a zene... Clement "Coxsone" Dodd �s az �t k�vet� �j�t�k sound system-eket, egyfajta mobilis zenei sz�rakoztat� akci�csoportokat hoztak l�tre. Az �vtized k�zep�n m�r tucatnyi sound system �zemelt. Az �tvenes �vek v�gi rock`n`roll l�zad�s hat�ssal volt a szigetorsz�g lakosainak zeneim�dat�ra is. �j, elektromos eszk�z�kkel megt�mogatott, a jazzben favoriz�lt f�v�s hangszeres dallamok t�ntek fel. Az elso hamis�tatlan jamaikai tal�lm�ny, a ska sz�mos st�lust �tv�z�tt egy rendk�v�l egyszer� form�ba. RnB elemek, blues, afro-kubai jazz, mento, calypso, �s m�s karibi st�lusok szil�rdultak meg benne, �s egyfajta v�lasz volt az amerikai domin�ns ir�nyzatokra. A hatvanas �vekben Jamaika f�ggetlen �llam lett, �s Kingston sound system-ekt�l hangos utc�in a rock and roll-t m�r r�g lev�ltotta a ska. Coxsone Studio One kiad�ja ir�nymutat� volt, de 1966-ban a k�l�n�sen meleg ny�r hat�s�ra kialakult a lassabb sodr�s� rocksteady-t. Ennek siker�re a minimal dub-os Thomas Brinkmann a kilencvenes �vekben Studio 1 (Eins) n�ven futtatott labelt. A f�ggetlenn� v�lt, b�n�z�ssel k�zd� �llam gett�iban feln�v� sr�cok a t�ncukr�l, eszm�ikr�l lettek m�g h�resek, �s a hip-hop kultusz el�fut�rainak tekinthet�ek.

-A rocksteady:

Egy mondatban �sszefoglalva a ska temp�j�nak fel�n h�mp�lyg�, a harm�ni�t el�t�rbe helyez�, jelent�s basszus �s zongorahangz�sban r�szes�l� ska-mut�ns. A helyi �llapotok ok�n t�bb politikai mondand�t k�t meg �s t�bbek k�z�tt ez�ltal is a tan�t�, mes�l� reggae egyik el�fut�ra lett. A 1970-es �vfordul� k�rny�k�n a reggae egyre n�pszer�bb lett. Coxsone �s a Studio One �r�kre be�rta mag�t a t�rt�nelembe ugyan�gy, ahogy a fiatal Bob Marley is.

- A reggae :

- A hatvanas �vek v�g�n hatalmas popularit�sra tett szert a h�bor�k �ltal elny�tt amerikai lakoss�g k�r�ben is. Lass� sodr�sa �s kellemes hangulatot �raszt� dallamai m�g�tt az �nek sokszor politikai �s t�rsadalmi probl�m�kra h�vja fel a figyelmet, m�gis megnyugtatta a zaklatott lelkeket. Bob Marley and the Wailers, Burning Spear, Culture Mighty Diamonds �s t�rsaik ut�n a hetvenes �vekkel bek�sz�nt�tt a k�s�rletez�s kora. A sound systemek jelent�s�g�t nem lehet eleget hangs�lyozni, mert napjaink DJ kult�r�ja tal�n nem is l�tezne n�lk�l�k. Ha valakit megk�rdez�nk a DJ jelent�s�r�l, r�gt�n k�pi a disk jockey v�laszt �s mondja is, hogy mi a feladata. Sejthet�en ugyanez igaz az MC kifejez�sre is. De annyira ne legy�nk benne biztosak...

Ezek a teheraut�kra pakolt, nagyteljes�tm�ny� hangrendszerek eleinte arra szolg�ltak, hogy csarnokokat, hallokat �s elhagyott helyeket hangos�tsanak vel�k. Az els� sound systemek, k�zt�k Coxsone "Downbeat"-je vagy a Killamanjaro (Killa Man Jaro) k�zel f�l �vsz�zada alakultak. A hetvenes �vekben megsz�letett a DJ st�lus, �s itt j�n most egy csavar. A lassabb sodr�s� reggae lemezeknek volt egy m�sik fontos ism�rve: a B oldalukra �gy nevezett "version" ker�lt, mely az eredeti lemez instrument�lis, dal n�lk�li verzi�ja volt. Erre �nekeltek r� a DJ-k, mely m�veletnek toasting a neve. Ekkor a lemezv�logat�, kever� egy�n a "selector" (vagy soundbwoy) �s az �nekes a "DJ" vagy "toaster".

- A korai :

`70-es �vekben U-Roy volt az els� DJ, aki a toasting-ot m�v�szi magass�gba emelte �s t�rt�nelmet �rt, amikor a kult�ra m�sodik legfontosabb szem�ly�vel, a producer Duke Reid-del kezdett dolgozni. Neves DJ-k a m�ltb�l: U-Roy, Big Youth, Yellowman, Denis Alcapone, a k�zelm�ltb�l Beenie man, Bounty Killer �s Shabba Ranks. Forrott a leveg�, hihetetlen mennyis�gu dubplate k�sz�lt, �s k�sz�l a mai napig a h�zi v�g�g�peken. N�h�ny �ven bel�l sok mell�k�ga sz�letett a reggae-nek.

- A dub :

megpr�b�lta jobban kiakn�zni a version-�kben rejl� lehet�s�geket - innen ered a dub version elnevez�s. A riddim kicsit hasonl�t a dubhoz, m�gis m�s. Ezek olyan, z�mmel t�ncosabb instrument�lis lemezek, melyek egy alapot tartalmaznak, �s a DJ-nek kell mell� karaoke-szer�en �letet lehelnie saj�t hangj�val, saj�t st�lus�ban. A roots reggae a hetvenes �vekben r�gt�n a rocksteady folytat�sa lett, mely a reggae-t�l csak annyiban t�r el, hogy er�sebb hangs�lyt fektet a vok�lra �s a raszta sz�vegekre. A korai nyolcvanas �vek adom�nya a raggamuffin vagy r�vid�tve ragga a reggae t�ncosabb form�ja, kevesebb politikai felhanggal, �s t�bb olcs� szintihanggal, gyomorba �t� basszussal. A ragga tov�bbfejleszt�se a dancehall, mely gyorsabb �s f�lig �nekel�s, f�lig sz�vegel�s is van benne. A DJ-t "sing-jay"-nek is nevezik, mely kifejezi, hogy a toaster �nekel is, de h�vj�k MC-nek is. A dancehall-t h�vhatn�nk a hip-hop jamaikai megfelel�j�nek, de sokkal pontosabb azt mondani, a dancehall amerikai megfelel�je a hip-hop, mivel Kool DJ Herc tal�lta ki, �s a jamaikai besz�d �s mixel�si technik�kat alkalmazta D�l-Bronxban a hetvenes �vekben. Ma jamaikai toasterek �llnak �ssze amerikai hip-hop MC-kel, de a k�sei `50-es �vekben U-Roy ugyan�gy vette �t az amerikai RnB jive �temeit. Soundclash A reggae mobilis h�rviv�i kis csapatba t�m�r�ltek, melyek k�s�bb teljesedtek ki egy-egy reggae sound system-m�. Mivel sok kis csapat volt (�s l�tezik a mai napig is), ez�rt rendszeresen szab�lyok szerint p�rbajt v�vnak a tal�lkoz�kon, soundclash-eken. Kett� vagy t�bb csapat m�ri �ssze rajong�b�zis�t �s mun�ci�j�t egy k�pletesen hal�lig men� hangviadalban. A norm�lis lemez 12 inches, a reggae korongok f�k�nt 7 inches (45-�snek is h�vj�k a j�tsz�si sebess�g miatt) m�retben k�sz�lnek sorozatgy�rt�s sor�n. A dubplate-ek viszont k�l�nlegesek... 10 inchesek �s a sound systemek k�sz�tett�k �nmaguknak vagy h�res/felt�rekv� el�ad�k �rj�k meg �s v�gj�k a csapatoknak. Egyetlen p�ld�nyban. Egyes zen�szek a semmib�l emelkedtek fel, mert sound systemeknek kompon�ltak alapokat, m�g a h�ress�gek tiszteletb�l is k�sz�tenek egy exkluz�v verzi�t valamely sl�ger�kb�l. N�ha 1000 doll�rn�l t�bb�rt, n�ha ingyen, att�l f�gg�en, hogy milyen j�ban vannak, �s mennyire tisztelik az adott selector-okat. T�bb dub-ot is megk�l�nb�ztethet�nk, �gy k�vetkezzenek �rt�kess�gi sorrendben. A dubokat b�rki megkaphatja, aki ki�rdemli vagy megveszi. A dubplate special egy exkluz�v verzi�, amit kifejezetten egy sound systemnek k�sz�l, �s senki m�s nem j�tszhatja le. A sample viszont egy k�l�nleges, �j utakat pr�b�lgat� szerzem�ny, ami egy�ltal�n nem hasonl�t a m�v�sz addigi munk�ihoz. Sokszor egy �j, 1-2 �v m�lva sl�gerr� kiforr� eredeti �tletet ad oda a kiv�lasztottaknak. Ma a modern elektronikus zen�ben szinte alig van a szimpla dub-t�l elt�r� korong a t�sk�kban - szinte minden megjelenik, csak k�s�bb - a sampler korongok meg album beharangoz�k�nt mindenhol kaphat�ak egy album el�tt 1-2 h�nappal, �s nem is egy p�ld�nyos dub-k�nt.